Adópolitikai változtatások gazdasági recesszióban Koronavírus

A koronavírus okozta helyzetben minden híradás érthető módon az egészségügyről, illetve a betegekről szól, de a figyelemnek az előbbiek mellett egyre inkább fókuszálnia kell a gazdaság élénkítésre is, amelyben az adópolitikai változások komoly szerepet kaphatnak. Jelen cikkben a lehetséges változtatásokból emeltünk ki párat azok hatását bemutatva.   

Egy biztosan látszik: ez a mostani helyzet súlyosabb következményekkel jár, mint a 2008-as világgazdasági válság. Ugyanis ott volt több ágazat, amelyek működtek, húzták valamennyire a többit, de ott is egy lassú kilábalási folyamat volt (leginkább a bizalom helyreállítása volt nehéz, mint ahogy most is, ugyanis ez sajnos több évig tart). Sokáig tartott, amíg a vállalatok bizalma helyreállt és elkezdték a beruházásokat annak ellenére, hogy a nagy gazdasági hatalmak, illetve azok központi bankjai temérdek pénzt öntöttek a gazdaságra eszközvásárlási programokon keresztül. Ez természetesen fontos, hiszen a pénz a gazdaságban olyan, mint az ember vérkeringése, anélkül nem tudunk létezni.

Kicsit olyan, mint amikor gyerekkorunkban játszottuk a Gazdálkodj okosan játékkal vagy a Monopolyval.  Most is ez történik a mindennapokban, akinél a pénz elfogy, az a játékos kiesik, illetve a gyakorlatban az a vállalkozás csődbe megy. De amíg a játékban könnyen újra lehet kezdeni, addig sajnos a valóságban egyik cég magával rántja a másikat, aztán a harmadikat és így tovább. Ezért gyorsan kell cselekedni, ha szeretnénk elkerülni egy nagyon súlyos csődhullámot és egy drasztikus munkanélküliségi helyzetet.

Véleményem szerint a „pénzgyártás”, illetve az újbóli eszközvásárlási programok nem biztos, hogy a leghatékonyabbak a kívánt cél elérésben, mert azok hatása több évben mérhető, ráadásul a „kiöntött” pénzek egy része elillan, hiszen a tőkepiaci műveletek során az árfolyamingadozásokból eredően egy része „eltűnik”. Ezért jelen helyzetben egy sokkal célzottabb és strukturáltabb fiskális politika és adópolitika szükséges. Szerencsére van most is néhány ágazat, amelyek jól mennek, és azokra lehet támaszkodni, akik majd magukkal tudják húzni a többieket. Kikre gondolok? Például az élelmiszerkereskedők, a távközlési cégek, a gyógyszeripari vállalatok, az információtechnológiával foglalkozók egyaránt erős pozícióban vannak, sőt valakinek erősebb a forgalma, mint valaha volt.

Ezzel szemben azok a cégek, amelyek mással foglalkoznak, és most nem tudnak megfelelő bevételt realizálni, azok nem tudják a költségeiket finanszírozni, így a jelenlegi munkanélküliek száma (kb 150 ezer) hamarosan megnövekedhet 250-300 ezerre. Ennek következtében olyan intézkedési csomagra van szükség, ahol ezek az emberek az államtól támogatást kapnak, de nem úgy, mint más országokban, hogy kapnak egy bizonyos összegű csekket, hanem célzott felhasználással, úgymond vásárlási zsebekkel (élelmiszer zseb, gyógyszer zseb, ruházati zseb, rezsiköltség zseb stb), amelyet nyomon lehet követni, hiszen csak arra tudja költeni, amire az adott zseb szól (300 ezer ember esetében havi 120 ezer Ft támogatás 36 Mrd Ft-ba kerül havi szinten). Kicsit hasonló ez, mint a SZÉP kártya, csak ott az egyes zsebek között van átjárás, itt viszont nem biztos, hogy szabad engedni a zsebek közötti mozgást az egyensúly megtartása miatt. Egyébként akár a SZÉP kártyákat is ki lehet bővíteni új zsebekkel.

Itt jön be a másik oldal, hogy azok a vállalatok, amelyek bevételt realizálnak, kezdjenek bele beruházásokba, mert a beruházással is friss pénz kerül a rendszerbe. Őket lehetne motiválni azzal, hogy a beruházás bizonyos részét azonnal le lehessen vonni a társasági adóalapból, másik részét a járulékterhekből, valamint iparűzési adóalapból (amolyan három csapásként és azért ezekből az adónemekből, mert ezek jelentik a legnagyobb közterheket nagyvállalati szinten). Harmadrészt vannak olyan területek, amelyeken most szintén a kereslet élénkítésére van szükség, ahhoz hogy a kínálat beinduljon (pl. járműipar, de ilyen lesz pillanatok alatt az építőipar is).  Itt is lehetne olyan ösztönzőket bevezetni, hogy ha magánszemélyként valaki új autót vásárol, természetesen alacsony káros anyag kibocsátásút (és nem egy 500 LE-s sportautót), akkor annak 25%-át az SZJA-ból visszaigényelheti. Hasonlóan, ha valaki napelemes beruházást végez a saját ingatlanán, akkor arra is legyen SZJA visszaigénylés. A 2020-ban sok cég esetében keletkező veszteséget (negatív adóalapot) is fontos lenne mielőbb felhasználhatóvá tenni (akár már 2021-ben teljes mértékben). A példákat még lehetne sorolni, egy a lényeg, hogy értelmes célra áramoljon a pénz, és ne csak úgy, mintha vizet öntenénk a tengerbe.

Végül azt gondolom, hogy meg kell engedni a vállalkozásoknak, hogy a 2019. évi (hiszen tavaly rengeteg nyereséges cég volt) társasági adó sportcélú felajánlásokat (amelyeket eddig a sportegyesületek kapták) más irányba fordíthassák, hiszen most a standionokban úgysem lehet semmit rendezni, tehát máshol nagyobb szükség van az ilyen pénzekre (pl. iskolák, kórházak stb.). A forgótőkét is gyorsítani kell az élelmiszer pályán, így például megfontolandó, hogy a forgalmazók a jelenlegi 30 nap helyett 25 napos fizetési határidővel fizessenek a beszállítók felé, hiszen akkor adott pénzmennyiség többször fordul meg.

Végezetül a legfontosabb ahhoz, hogy ne legyenek körbetartozások, büntetni kell, ha egy cég az adott teljesítés után nem fizeti ki a szállítók számláját az esedékességig, mert akkor nem indul be az a bizonyos fordulatszám, amivel a gazdaság motorja pörgethető (nem elég, ha csak beindítjuk a motort és hagyjuk alapjáraton, mert könnyen lefulladhat).

Legvégül pedig célszerű végiggondolni, hogy az állam milyen közigazgatási fejlesztéseket tud előre hozni. Kicsit fura, hogy 2020-ban az emberek milyen sokat kell, hogy okmányirodákba járjanak, kormányhivatalokba, kincstárba, postára azért, hogy a mindennapi ügyeket intézzék, amely sok esetben hosszú sorbaállással telik. Ezeket fejleszteni kell, és most előre kell venni ezeket az értelmes és előremutató fejlesztéseket, még ha későbbre is tervezték, mert ezeken a fejlesztéseken keresztül is beruházásokat generálhatunk. Hasonlóképpen végig lehetne gondolni, hogy kiknek lehetne előírni az elektronikus archiválást. Nagyon sok nagyvállalat lát benne lehetőséget és vizsgája is, illetve halogatja is, de ha kötelező lenne, akkor gyorsan előtérbe kerülne, mint új fejlesztési projekt, azaz beruházás.

A fenti lehetséges intézkedéseket az alábbiakban összeszedtem a könnyebb áttekinthetőség kedvéért:

Gazdasági Intézkedési csomag javaslat: 

  1. Többzsebes utalványkártya a munkanélküliek részére, ezekbe a zsebekbe a munkáltatók is tölthessenek béren kívüli juttatásként
  2. Beruházások támogatása (háromcsapás), társasági adóalapban, járulékban és iparűzési adóalapban való leírással
  3. Autóvásárlások támogatása (az ár 25%-a SZJA-ban visszigényelhető)
  4. Napelemes rendszerek kiépítésének támogatása (25%-a SZJA-ból visszaigényelhető)
  5. Társasági adó sportcélú felajánlások helyett adófelajánlás az iskolák és kórházak felé
  6. Lízingelt eszközök lízingdíjának a kamattámogatása (2020. március 13. előtti ügyletekre)
  7. Lízingelt cégautó utáni cégautóadó csökkentése a megfizetett kamattal (új ügyletekre)
  8. Kötelező IT fejlesztések érvényesítése szabályozással (papír alapú számlák megszüntetése)
  9. Élelmiszerkereskedelemben a beszállítók felé a jelenlegi törvény szerinti 30 napos fizetési határidő csökkentésének vizsgálata (pl 25 napra).
  10. Közúti árufuvarozásban az üzemanyag jövedéki adó 50%-ának visszaigénylése
  11. Szállítói számlák késedelmes fizetésének szankcionálása
  12. Elektronikus közigazgatási rendszerek továbbfejlesztése
  13. Elektronikus postai szolgáltatások fejlesztése
  14. Elektronikus archiválás kötelezővé tétele a 100 Mrd Ft-nál nagyon forgalmú cégeknek
  15. A 2020-as évben keletkező veszteségek 100%-os felhasználhatósága 2021-ben

Azt gondolom, hogy ebben a helyzetben el kell kezdeni az ötletelést, és biztos vagyok benne, hogy a gyakorlati gazdasági tapasztalattal rendelkezők ötleteiből össze lehet tenni egy értelmes és eredményorientált tervet, amely sikeres lehet, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mikor jövünk ki ebből a recesszióból, és az sem mindegy, hogy milyen alapokkal. Ehhez viszont határozott irányra van szükség, különben minden kétszer vagy akár háromszor annyi ideig fog tartani.

A cikk szerzője Dr. Pályi Zoltán, az Ecovis Tax Solution partnere. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.


Kapcsolódó cikkek:


PDF-számla: tökéletes megoldás, vagy időzített bomba?
2020. május 25.

A veszélyhelyzet elmúltával a NAV által felkínált lehetőségek már nem állnak nyitva, ugyanakkor az adóalanyok részéről továbbra is lesz igény arra, hogy a számlákat minél egyszerűbben továbbíthassák partnereik részére. Most a PDF-számla elfogadásának hosszabb távú lehetőségeit vizsgáljuk.

Áfacsaló bandára csapott le a NAV
2020. május 22.

A bűnbanda irányítója magyar, osztrák és német társaságokból hozott létre egy olyan cégláncolatot, amit a Közösségből beszerzett áruk, jellemzően műszaki cikkek utaztatására használtak.