Adóreform: még egyeztetnek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nekilátott a kormány a 2009-es adótörvények előkészítésének. Eddig három szűk körű megbeszélést tartottak a résztvevők a miniszterelnöknél, és a munkát januárban folytatják – tudta meg a Világgazdaság.

Bár minden bizonnyal ez a téma is nehéz politikai küzdelem lesz, egyelőre elmaradtak az éles ütközetek, s még nem rögzítették sem az alapelveket, sem a lehetséges mozgásteret, sem az irányokat. Az MSZP amúgy sem készít önálló tervet: a Pénzügyminisztériumban (PM) kidolgozott programokhoz képest alakítja ki a véleményét. A liberális közgazdászműhelyek már számolnak; értesülésünk szerint a kisebbik koalíciós párt visszatér eredeti álláspontjához, és ismét előterjesztést készít az egykulcsos adóról.

Meghatározó koalíciós politikusok lapunkat úgy tájékoztatták, hogy egykulcsos tervet a PM is előterjesztett az egyik megbeszélésre, ám azt már el is vetették, a liberálisok szerint azért, mert nem is volt ˝komoly˝ anyag.

A koalíciónak azt is el kell döntenie, hogy milyen mozgásteret tud biztosítani az adórendszer átalakításához, s valóban érdemi adóreformra lesz-e lehetőség 2009-től, valamint az adójogszabály-változásokat lehet-e majd reformnak nevezni. Kormányzati politikusok szerint a költségvetés teljes kiadási oldalát vizsgálják, köztük a jóléti elemeket is. Mint emlékezetes, az SZDSZ a jövő évi büdzsé vitájában több mint 70 milliárd forint megtakarítását javasolta, ebből végül 22 milliárdot fordítottak a hiány csökkentésére. A liberálisok szerint egyébként a kiadási oldalon akár 100-200 milliárd forint is megspórolható: úgy vélik, a jelenleginél sokkal határozottabban kell fellépni az állami intézményekkel szemben, le kell törni a lobbiérdekeket, és nagyobb költségkontrollt szükséges érvényesíteni. Egyes vélekedések szerint a jóléti kiadásokon is megtakarítható lenne ugyanennyi. E javaslatok között például az is megfordult már, hogy a nyugdíjasok utazási kedvezményét tegyék rászorultságalapúvá (ez akár 30 milliárd forintos megtakarítást is hozhat), illetve a 13. havi nyugdíjat építsék be a 12 haviba. Bővíti a mozgásteret a gazdaság fehérítéséből származó bevétel is, bár jövőre egyelőre ez „nulla” összeggel szerepel a költségvetésben. Ezek alapján lapunknak kormányzati politikusok azt mondták: 300-400 milliárd forint is lehet a 2009-es mozgástér, ám ezt nem minden résztvevő szánná csupán adó-járulék csökkentésre. Az az alapkérdés – tették hozzá –, hogy a gazdasági növekedést milyen más eszközzel lehetne gyorsítani.

Újból szóba kerül, hogyan lehet elmozdulni a vagyoni típusú adóztatás felé, vagy hogy növeljék-e a 20 százalékos áfakulcsot. Utóbbi több szereplő szerint inflációs gondokat okozna, így ezzel óvatosan kell bánni. A liberálisok valószínűleg újból előveszik az adóegyszerűsítés elve mellett a kisadók összevonását, míg a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) teljesen eltörölné ezeket az elvonásokat. Igaz, a testület hivatalosan még nem fogalmazott meg javaslatokat a kormány számára, erre hétfőn, a következő ülésükön kerül sor. Míg korábban voltak olyan vélemények, hogy a jelenlegi adórendszer megfelelő, és a gondok a gazdaság kifehérítésével kezelhetők, immár valószínű, hogy a GVK számottevő átalakításokat kezdeményez. Figyelembe veszik ugyanakkor a költségvetési igényeket is: a fő célkitűzésnek számító élőmunkateher-csökkentés fedezetét többek között adókedvezmények és -mentességek megszüntetésében találták meg. Török Ádám, a kerekasztal elnöke elhamarkodottnak nevezte az áfa múlt év elején életbe lépett csökkentését, és egy 1-2 százalékpontos, 100-200 milliárd forintos bevételi többlettel járó emelés lehetőségét vetette fel a Világgazdaság kérdésére. Emellett a büdzsé egyensúlyban tartását segítené elő a gazdaság további fehérítése, többek között annak a megakadályozása, hogy az eva segítségével az adózók kibújhassanak az áfafizetés alól – tette hozzá Török Ádám, aki szerint a vállalkozások tehercsökkenése révén bővülhet a foglalkoztatás, és ezzel az adóbevételek is növekedhetnek. Szerinte azonban az ingatlanadó nem válhat az átalakítások sarokkövévé: a 2009-től életbe lépő tehertől a kormány sem vár százmilliárdos bevételeket, a valódi értékalapon történő adóztatásnak pedig nincsenek meg a feltételei Magyarországon, és azok megteremtése komoly összegeket emésztene fel. A javaslatok sorsa hétfőn dől el.

Forrás: Világgazdaság

---