Adósságcsapdához vezet a fogyasztási hitel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hozzávetőleg 20 milliárd forint értékben vesznek fel fogyasztási hiteleket a háztartások havonta Magyarországon – írja a Magyar Hírlap.

Ezeknek a hiteleknek igen magas a kamata, a teljes hitelmutató (THM) ezekre a kölcsönökre átlagosan 25-30 százalék, ám sokszor a 40 százalékot is meghaladja. A magas kamatot a bankok azzal magyarázzák, hogy a hitelek mögött nincs fedezet, így a kockázatuk nagyon magas.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete arra int, hogy pénz felvételekor az apró betűs fejezeteket is célszerű elolvasni. A személyi kölcsönök esetében is olcsóbbak az euró- vagy svájci frank-alapú hitelek, ám árelőnyük korántsem akkora, mint a lakáshiteleknél – írja a lap.

Forrás: Hírszerző


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.