Adószakemberek továbbképzési kötelezettsége

MKVKOK
Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2020. március 4.
Címkék: , , , ,
Rovat:
Az Európai Unióval való jogharmonizáció részeként immár 12 éve engedélyhez, illetve az utóbbi években bejelentés teljesítéséhez kötött az adótanácsadói, adószakértői tevékenység. A bejelentési eljárás és a kapcsolódó továbbképzési kötelezettség területén az elmúlt években bekövetkező jogszabályváltozások alapján indokoltnak tűnik a szabályozás áttekintése.

  1. A tevékenység bejelentése

Az adószakemberek (adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők) tevékenységgyakorlásának 2016. január 1-jétől már nem hatósági engedélyeztetés, hanem az adótanácsadói, adószakértői tevékenység hatóság felé történő bejelentése a feltétele. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 248. § (1) bekezdése szerint a tevékenység végzésére irányuló szándékot az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek (a pénzügyminiszter által vezetett szaktárca) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv.) szerint kell jelezni.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadói, az adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult.

Az Art. 249. § (1) bekezdése szerint az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult bejelentést tevőkről hatósági nyilvántartást kell vezetni. Az adószakemberek e három csoportját három különböző hatósági regiszterben tartják nyilván.

Az Art. a hatósági nyilvántartásba való felvétel közös szabályait tartalmazza csak. A pénzügyminiszter az Art. 251. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a tevékenység gyakorlását bejelentő személyt nyilvántartásba veszi, amennyiben a kérelmező:

  1. a) büntetlen előéletű,
  2. b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
  3. c) rendelkezik az Art.-ben és az Art. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az Art. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

Az egyes nyilvántartásoknál figyelembe veendő speciális szakmai követelményeket a 2020. január 1-jétől több ponton jelentősen módosult az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 263/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-a tartalmazza.

A hatósági nyilvántartásba történő felvétel Art.-ben rögzítetten túli további feltétele

  1. Adótanácsadók esetében, hogy a kérelmező rendelkezzen adótanácsadó szakképesítéssel;
  2. Adószakértők esetében, hogy a kérelmező rendelkezzen
  3. a) felsőfokú végzettséggel,
  4. b) adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó (adó és illeték szakon vagy adó, illeték és vámszakon) vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel, és
  5. c) a b) pont szerinti szakképesítés megszerzését követően, a bejelentés benyújtását megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett 3 éves szakmai gyakorlattal;
  6. Okleveles adószakértők esetében, hogy a kérelmező rendelkezzen okleveles adószakértő szakképesítéssel.

A nyilvántartásba vételt végző Pénzügyminisztérium az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők számára a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból hatósági igazolványt állít ki.

  1. Továbbképzési kötelezettség

Az Art. a megfelelő szakmai tudás biztosítása érdekében előírja, hogy az adószakemberek kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ez teljességgel érthető, hiszen az adózás területén a vonatkozó jogszabályok évente akár többször is változnak, jogos tehát az igény, hogy e szakemberek folyamatosan kövessék ezeket a változásokat. Mindezek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés.

          2.1. Nyilvántartásba vétel előtti továbbképzés

A pénzügyminiszter által vezetett hatósági nyilvántartásba felvételét kérőnek 2020. január 1-jétől már a kérelem benyújtását megelőzően is továbbképzésen kell részt vennie, és igazolnia szükséges, hogy a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban továbbképzési kötelezettségét teljesítette.

          2.2. A nyilvántartásba vettek továbbképzése

A 2019. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint a továbbképzési időszak ötéves ciklusokra tagolódott. Az első továbbképzési ciklus a nyilvántartásba vételről szóló hatósági igazolvány (regisztrációs igazolvány) kiállításának napjával kezdődött, és egy-egy továbbképzési időszakon belül legalább 3, illetve 4 évben kötelező volt szakmai továbbképzésen részt venni.

A 2019. december 31-ig nyilvántartásba vett adószakemberek megkezdett és folyamatban lévő 5 éves továbbképzési időszaka – függetlenül a teljesített továbbképzési évek és a megszerzett kreditpontok számától – 2019. december 31-ével lezárult, és az alábbiakban részletezett szabályoknak megfelelően 2020. január 1-jétől új továbbképzési évük kezdődik. A lezárult időszakra vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő adószakembereknek nincsen adatszolgáltatási kötelezettségük sem a nyilvántartást vezető hatóság felé.

A hatályos rendelkezések szerint a továbbképzési kötelezettség a nyilvántartásba vett adószakembert – hasonlóan a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzéséhez – a nyilvántartásba vételét követő továbbképzési évtől kezdődően terheli.

A továbbképzési év január 1-jétől december 31-éig tart, tehát megegyezik a naptári évvel. Akit 2019-ben (vagy azt megelőzően) vett nyilvántartásba a hatóság, annak idén december 31-ig szakmai továbbképzésen kell részt vennie, a 2020-ban regisztráltaknak – akár az év elején, akár az év végén kerülnek a hatósági regiszterbe – először 2021-ben lesz ilyen kötelezettségük.

A regisztrált személy a továbbképzési kötelezettségét kreditpontok megszerzésével teljesítheti. E kreditpontokat jellemzően a pénzügyminiszter által minősített képzésen való részvétellel lehet szerezni. A kreditpontok egy kisebb részét szakmai szervezeti tagság révén is össze lehet gyűjteni.

Az írás további részében olvashatnak a minősített képzésekről, a szakmai szervezeti tagságról, a nyilvántartásba vettek igazolványairól, és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeiről.

A cikk szerzői: Kincses-Aigner Márta osztályvezető (PM, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály Felügyeleti Osztálya); dr. Csoszánszky Zoltán oktatási igazgató. Mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.


Kapcsolódó cikkek:


Transzferár-nyilvántartás: kérdések és válaszok
2020. április 9.

Transzferár-nyilvántartás: kérdések és válaszok

Közeledik a tavalyi évre vonatkozó transzferár nyilvántartások készítésének határideje, ezért összeállítottuk azt a legfontosabb tíz kérdést és választ, amelyet a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező adózóknak mindenképpen ismerniük kell.