Adószámmal rendelkező magánszemélyek utáni járulékfizetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztató intézmények közül sokan az adószámmal rendelkező magánszemélyek társadalombiztosítási jogállást illetően abban a téves feltevésben vannak, hogy mivel a magánszemélyek számlát adtak, nem kell tőlük járulékot vonni és nem kell utánuk társadalombiztosítási járulékot, tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Az egyéni vállalkozó önmaga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a járulékokat, azonban ha az adószámmal rendelkező magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak, ezek a kötelezettségek az általános szabályok szerint a foglalkoztatót terhelik.
A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.

Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

Munkavégzésre általában valamilyen megbízás alapján kerül sor, amelyek jellemzően megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződésen alapulnak. Ezek mindegyike olyan jogviszony, amely a törvény erejénél fogva biztosítási kötelezettséget alapoz meg. E munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző személyekre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.

Járulékalapot képező jövedelem

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok az szja törvény szerint önálló tevékenységnek, az ebből származó jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, melyet az adóelőleg megállapításánál is figyelembe kell venni. Az ilyen jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

Ilyen jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelemnek minősül a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve a szerződésben meghatározott díj. A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla alapján megszerzett – e tevékenységből – származó bevétele után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ekkor a kifizető nem állapít meg adóelőleget, a szerződésben meghatározott díj képezi a fizetendő járulékok alapját.

Minden adva van tehát a járulékfizetési kötelezettség megállapításához, úgymint biztosítást megalapozó jogviszony, és járulékalapot képező jövedelem.
A szerző kiemeli a biztosítási kötelezettség megállapításának speciális szabályait, kitér arra, hogy mely időtartamok vehetők figyelembe biztosítási időként, s ezeket gyakorlati számításokkal magyarázza. Ha a díjat havonta rendszeresen fizetik, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget havonta, ha utólag egy összegben vagy időszakonként történik a kifizetés, akkor a díj kifizetésekor kell elbírálni.

Amikor a kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30 százalékos határt, biztosítási jogviszony nem jön létre, így a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, azonban a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli e jövedelem után.

Dr. Jurányi Benedekné írása teljes terjedelemben az Adó tb-kalauz 2006/12. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Digitalizálódó adózás Afrikában

Számos érdekességet tartogatnak számunkra is az afrikai országok áfarendszerei. Amennyiben összességében nézzük a folyamatokat, kijelenthetjük: Afrika digitalizálódik.

2024. április 17.

Új K+F adókedvezmény

A kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására a korábbi adóalap kedvezmények mellett 2024. januárjától új adókedvezményt is bevezetésre került a társasági adóban (1996 évi LXXXI. törvény 22/G. §).