Adószámmal rendelkező magánszemélyek utáni járulékfizetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A foglalkoztató intézmények közül sokan az adószámmal rendelkező magánszemélyek társadalombiztosítási jogállást illetően abban a téves feltevésben vannak, hogy mivel a magánszemélyek számlát adtak, nem kell tőlük járulékot vonni és nem kell utánuk társadalombiztosítási járulékot, tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Az egyéni vállalkozó önmaga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a járulékokat, azonban ha az adószámmal rendelkező magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak, ezek a kötelezettségek az általános szabályok szerint a foglalkoztatót terhelik.
A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.

Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony

Munkavégzésre általában valamilyen megbízás alapján kerül sor, amelyek jellemzően megbízási, vállalkozási vagy felhasználási szerződésen alapulnak. Ezek mindegyike olyan jogviszony, amely a törvény erejénél fogva biztosítási kötelezettséget alapoz meg. E munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző személyekre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.

Járulékalapot képező jövedelem

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok az szja törvény szerint önálló tevékenységnek, az ebből származó jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, melyet az adóelőleg megállapításánál is figyelembe kell venni. Az ilyen jövedelem járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

Ilyen jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelemnek minősül a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve a szerződésben meghatározott díj. A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla alapján megszerzett – e tevékenységből – származó bevétele után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ekkor a kifizető nem állapít meg adóelőleget, a szerződésben meghatározott díj képezi a fizetendő járulékok alapját.

Minden adva van tehát a járulékfizetési kötelezettség megállapításához, úgymint biztosítást megalapozó jogviszony, és járulékalapot képező jövedelem.
A szerző kiemeli a biztosítási kötelezettség megállapításának speciális szabályait, kitér arra, hogy mely időtartamok vehetők figyelembe biztosítási időként, s ezeket gyakorlati számításokkal magyarázza. Ha a díjat havonta rendszeresen fizetik, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget havonta, ha utólag egy összegben vagy időszakonként történik a kifizetés, akkor a díj kifizetésekor kell elbírálni.

Amikor a kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30 százalékos határt, biztosítási jogviszony nem jön létre, így a járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, azonban a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli e jövedelem után.

Dr. Jurányi Benedekné írása teljes terjedelemben az Adó tb-kalauz 2006/12. számában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).