Adótervek: az alacsony és közepes keresetűek rosszabbul járnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az eddig megszellőztetett adótervek alapján minden alacsony és közepes keresetű rosszabbul járna jövőre a családi kedvezményeket nem számítva, az MSZOSZ számításai szerint. Havi bruttó 290 ezer forinttól kezdődően viszont erőteljesen javulni kezdene a nettó pozíció. Hogy senki ne járjon rosszabbul, ahogy a kormány ígérte, ahhoz 290 ezer forintra kellene emelni a minimálbért, ami képtelenség – írja a FigyelőNet.

Minden havi bruttó 290 ezer forint alatt kereső rosszabbul jár a jövő évi adórendszerrel – ha a sajtóban napvilágot látott paraméterek mentén valósul meg – mindazok közül, akik nem képesek igénybe venni a családi kedvezményeket, derül ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) számításaiból.

Az átlagkeresetnél (havi bruttó 202 921 forint) 3 848 forinttal csökkenne a nettó kereset. De az alacsony keresetűek zsebe sem vastagodna: például bruttó 90 ezer forintnál 1857 forint lenne a nettó bércsökkenés. Ezek a számok nem lesznek kedvezőbbek attól, hogy a minimálbért 5 százalékkal (77175 forintra), vagy akár 80 ezer forintra emelik. A magas keresetűek nettó jövedelme viszont nőne, például a havi bruttó egymillió forintot keresők nettója több mint 140 ezer forinttal.

Aki jelenleg minimálbért keres, és egy esetleges 5 százalékos emelés nyomán nőne a bére, 237 forint nettó béremelkedést könyvelhetne el. Ha minimálbér 80 ezer forintig „lőne ki”, akkor a növekedés már 2 008 forint lenne, ami az eddigiekhez képest tekintélyes summának tűnhet, de még mindig nem fedezné az infláció elértéktelenítő hatását.

Az MSZOSZ számításai a sajtóban megjelent – még hivatalosan nem bejelentett – adótervek paraméterein alapulnak: az adójóváírás maximális összegének 12100 forintra csökkenésével (ami teljes egészében havi bruttó 180 ezerig lenne igénybe vehető), a félszuperbruttó jövő évi megmaradásával, és 16 százalékos kulccsal.

A cikk teljes terjedelemben a FigyelőNet.hu-n olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.