Adótörvények 2022: céges adók mérséklődnek

Jövőre csökken a szociális hozzájárulási adó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás, kevesebbet adóznak a tőzsdék és az energiaellátók, és az egyéni vállalkozóknak sokkal jobban megéri majd átalányadózni. A kormány integrálja az adórendszerbe a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Megnéztük közelről a 2022-es adócsomagot.

Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek „az egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, indokolásokkal együtt 114 oldalas kormányzati törvényjavaslatot.

Csökken a szochó, megszűnik a szakképzési hozzájárulás

2022 július 1-jétől fél százalékponttal, 15 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke; a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba – vélhetően ez a parlament elé kerülő adócsomag legfontosabb eleme. Varga Mihály pénzügyminiszter számításai szerint a lépés mintegy 250 milliárd forintot hagy a cégeknél.

Szja: olcsóbb lesz az átalányadózás, jobban megéri kriptoeszközzel kereskedni

Az átalányadózás könnyebb és olcsóbb lesz 2022-től, ez az adózási forma az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is – emelte ki Varga Mihály. A törvényjavaslat ezen túl rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat: az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket és ezeken túl kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig szintén 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket – olvasható a javaslat részletes indokolásában.

Másként adóznak majd jövőre a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek: adóterhük 30,5 százalékról 15 százalékra csökken. Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és szochó-mentes. Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, vagyis mindaddig, amíg kriptoeszköz kriptoeszközre cserélődik, az ügylet adómentes. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem megállapításának módja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem meghatározásához hasonló logikára épül: jövedelem akkor keletkezik, ha az adóévben elért ügyleti nyereségek együttes összege meghaladja a tárgyévben realizált ügyleti veszteségek és költségek együttes összegét.

Áfa: jobban ellenőrzik a határon átnyúló e-kereskedelmet

A határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfaszabályok szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését – olvasható a törvényjavaslat általános indokolásában. A kormány célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfafizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.

Így a kormány 2022-től nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepítene a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített, határon átnyúló fizetésekkel kapcsolatban: a nyilvántartásában szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatni, amennyiben a határon átnyúló kifizetések összege eléri a meghatározott küszöbértéket. Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett.

Csökken az energiaellátók és a tőzsdék adója

A gazdaság újraindítását segítendő, a kabinet bevezetné a veszteségelhatárolás intézményét az energiaellátók jövedelemadójába, vagyis az érintett cégek a következő öt évben veszteségeiket levonhatják adózás előtt eredményükből.

Megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék adókötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában – olvasható a törvényjavaslatban.

Egyértelmű lesz a késedelmi pótlék számítása

„A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a tervezet pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat” – olvasható az általános indokolásban. Így a késedelmi pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítania az adóhatóságnak.

E kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat számításánál is – úgy a NAV, mint az adózó késedelme esetén.

A törvényjavaslat mindezeken túl törvényi szinten megerősíti a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának lehetőségét.

Integrálják az adórendszerbe a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az adóévben alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés keretében, továbbá a közhasznú tevékenysége támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka – alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40 százaléka – csökkenti az adóalapot, legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig – olvasható a törvényjavaslatban.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentes a társasági adó alól az adóalapja olyan része után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele – így különösen az alapító által rendelt, az alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyon átvételéből, kezeléséből, hasznainak szedéséből származó bevétele – képvisel az összes bevételén belül – áll a kormány javaslatában.

A törvényjavaslat számos adózási jogszabályt, vám- és illetékszabályozást, és számviteli jogszabályt módosít; itt és most a legfontosabb változásokat emeltük ki, de a részletek gondos tanulmányozása feltétlenül szükségesnek látszik.


Kapcsolódó cikkek:


Ismerje meg a kiva minden részletét (3.)
2021. június 23.

Sorozatunkban a lehető legrészletesebben mutatjuk be a kisvállalati adót. A harmadik részben a kisvállalati adó és a helyi adók kapcsolatáról szólunk.

Évek óta blokkolják a multik adatszolgáltatását az unióban
2021. június 22.

Már több mint 5 éve elfogadta az Európai Bizottság azt a javaslatot, amely alapján az EU-ban működő, 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégek számára adatszolgáltatást írnának elő, de többek között Magyarország és Németország is blokkolja a javaslatot.

4,6 milliárdnyi áfacsalás állt a mobilbiznisz hátterében
2021. június 22.

Költségvetési csalás alapos gyanúja miatt letartóztatott négy férfit a Pécsi Járásbíróság, akik úgy tudtak versenyképes árat ajánlani a piacon, hogy a fiktív számlákra épülő hálózatuk révén 4,6 milliárdnyi áfát nyeltek el.

Tárgyi eszközök az áfában (IX. rész)
2021. június 22.

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést; most arról írunk, miként kell kezelni a tárgyi eszközöket egyéb, különös adózási módoknál.