Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar kormány is adóügyi egyezmény megkötését tervezi Svájccal. A svájci bankszámlákon lévő megtakarítások után több százmilliárd forint is befolyhat a büdzsébe, bár reálisan 50-100 milliárd forint valószínű – írja a Népszabadság.
A lap szerint az adózás és egyéb pénzügyi területeket érintő egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban.
A közelmúltban Nagy-Britanniával, Ausztriával és Németországgal kötött hasonló egyezményt az alpesi ország, igaz a német megállapodás a parlament ellenzéki képviselőinek ellenszavazatai miatt egyelőre elakadt.
Svájcban egyébként a hasonló egyezmények megkötése után sem sérül a banktitok, az ország ugyanis továbbra sem fedi fel a számlatulajdonosok nevét az anyaország előtt, az egyezményekben csak arra vállal kötelezettséget, hogy a pénzek kamata után adót számol fel és azt visszautalja a partnerhatóságnak.
Azt egyelőre pontosan nem lehet tudni, hogy a magyar bankszámlák után mekkora adómértéket számolnak majd fel, ha sikerül tető alá hozni az egyezményt.
A Népszabadságnak nyilatkozó szakértő szerint ezermilliárdos összegre rúghat a magyar állampolgárok Svájcban lévő vagyona, de ezek minden elemét nem lehet beazonosítani. Az offshore cégeken keresztül Svájcba érkező pénzek például valószínűleg nem kerülnek be az egyezménybe, de ezek nélkül is százmilliárdos összegről lehet szó. A szakértő szerint reális lehet, hogy a kamatadóból 50-100 milliárd forint folyik be a költségvetésbe.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
