Adóvégrehajtás: az inkasszó a leghatékonyabb

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év első 5 hónapjában majdnem 135 ezer adóvégrehajtás indult cégek ellen. Leggyakrabban és legeredményesebben az inkasszót alkalmazzák. Ha ez nem vezet eredményre, az ingó-, illetve az ingatlan-végrehajtás megfelelő kombinációja következik – összegzi a feketelista.hu.

A végrehajtási értesítésre sokan kiegyenlítik ugyan adótartozásukat, de a következő hónapban már ismét „elfelejtik” az újabb befizetési határidőt. Ez a folyamat elvileg számtalan alkalommal megismétlődhet – erősítik meg a NAV munkatársai. Az adóhatóság viszont meglehetősen változatos eszközökkel igyekszik végrehajtatni az állammal szembeni kötelezettségeket. Leggyakrabban és legeredményesebben az inkasszót alkalmazzák. Ha ez nem vezet eredményre, az ingó-, illetve az ingatlan-végrehajtás megfelelő kombinációja következik. Az ingóvégrehajtás jellemzően gépjárműfoglalásra, üzletrész- és követelésfoglalásra, vagy az értékesíthető árukészlet, illetve gép, berendezés foglalására irányul.

Idén az első öt hónapban az adóvégrehajtás 156,589 milliárd forinttal gyarapította a költségvetést; ez az összeg 6,7 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Legeredményesebb végrehajtási formának az inkasszó bizonyult; az év első öt hónapjában 11,7 százalékkal több ilyen hatósági átutalási megbízást adtak ki 19,9 százalékkal több tartozásra. Ugyanakkor 12,6 százalékkal csökkent az ingó-, és 23,7 százalékkal az ingatlanárverés.

Nem működő és vagyontalan cégek

Az adóhatóság tapasztalatai szerint a folyamatosan növekvő számú adóstól – egy adósra vetítve – mind kevesebb összeg szedhető be. Egyre több a nem működő gazdálkodó és a vagyontalan adóhátralékos száma. Az adóhatóság hatékonyabb és erélyesebb fellépésével magyarázható, hogy ilyen körülmények mellett az összes adóhátralékot az egy évvel korábbihoz képest 19,8 százalékkal sikerült csökkenteni. A legutóbbi adatok szerint az összes adóhátralék 1875,9 milliárd forintra rúg, holott egy évvel korábban még 2338,4 milliárd volt; a gazdálkodó szervezetekre 1706,1 milliárd forint esik, adóhátralékuk egy év alatt 21,2 százalékkal csökkent. A kép azonban mégsem ennyire rózsás, hiszen a hátralékállományból 1350,5 milliárd forint a nem működő gazdálkodó szervezetekre jut, és ebből 1143,9 milliárd forint felszámolással érintett, behajtása tehát meglehetősen kétséges. A működő gazdálkodó szervezek hátraléka viszont – a folyamatos, intenzív behajtási intézkedések hatására – egy év alatt 53,4 milliárd forinttal csökkent.

Pest megye és Budapest vezet

Az egyes régiókat elemezve kiderül: a legtöbb adóvégrehajtást a gazdasági súlyuknál fogva meghatározó Pest megyében, illetve a városok közül Budapesten rendelték el. Pest megyében több mint 18 000 gazdálkodó szervezet kapott adóvégrehajtásról szóló határozatot. A gazdaságilag elmaradottabb megyék jóval az átlag felett érintettek; Bács-Kiskunban 3898, Borsod-Abaúj-Zemplénben 3788, Hajdú-Biharban pedig 2962 cég adóhátralékát kell a hatóságnak behajtania. A dunántúli megyék adómorálja lényegesen jobb az átlagnál: Vas megyében 704, Zalában 761 és Tolnában 873 gazdálkodó szervezetet kellett adóvégrehajtás alá vonni. Az iparilag legfejlettebb Győr-Moson-Sopron megyében 1349, Veszprém megyében pedig 1590 cég került a végrehajtandók listájára.

(forrás: feketelista.hu)

---