Adóvégrehajtási eljárásban is kérhető fizetési kedvezmény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóbevallás végrehajtható okirat, így az adóvégrehajtás megindításának lehetőségét biztosítja adózó akkor, mikor fizetési kötelezettséget tartalmazó bevallást nyújt be annak a tudatában, hogy azt esedékességkor nem tudja megfizetni.


A végrehajthatóság szempontjából ugyanezek a szabályok irányadóak az adóhatóság határozatában megállapított fizetési kötelezettségre is. További közös szabály, hogy az adóhatóságnak intézkednie kell az esedékességkor nem teljesített kötelezettségek végrehajtása iránt – derül ki a NAV Fejér Megyei Adóigazgatóságának tájékoztatójából.

Az arányos végrehajtás elve alapján a végrehajtás elsődlegesen az adózó rendelkezésére álló pénzeszközök elvonására irányul (bankszámlán lévő összeg, havi jövedelem/munkabér), de kiterjedhet az adózó tulajdonában álló ingó- és ingatlan vagyon lefoglalására és értékesítésére is.

Fizetési kedvezmény végrehajtáson kívül és végrehajtásban

Tekintettel arra, hogy az eljárás adózó jövedelmi és vagyoni viszonyait rendkívül hátrányosan érintheti, fontos, hogy mindenki számára ismert legyen az a lehetőség, mely biztosítja az adóhátralék végrehajtási eljáráson kívüli rendezését. Az Art. lehetővé teszi, hogy adózó bármikor fizetési könnyítési kérelmet nyújtson be tartozása megfizetésével kapcsolatosan. A fizetési könnyítés lehet részletfizetés, fizetési halasztás, továbbá adózó kivételes méltányosságból kérheti tartozása elengedését, mérséklését is.

Ha az adózó kérelmét megfelelő módon nyújtotta be (bevallási kötelezettségüket kötelezően elektronikus úton teljesítő adózók részére ezen lehetőség csak elektronikus úton érhető el), és kérelme az abban megjelölt hátralék tekintetében első kérelemnek minősül, úgy a végrehajtás a törvény erejénél fogva szünetel, melynek időtartama alatt újabb végrehajtási cselekmény foganatosításának helye nincs, de a korábban foganatosított cselekmények hatálya fennmarad. Azaz pl. azonnali beszedési megbízás visszavonására nem kerül sor, ha az adózó kérelemmel élt, de újabb azonnali beszedési megbízás a kérelem jogerős elbírálásáig nem adható ki. A már benyújtott inkasszó visszavonásra csak akkor kerül sor, ha az ügyében jogerős, fizetési kedvezményt részben vagy egészben helyt adó határozat születik.

Ha a fennálló adóhátralék tekintetében az adózó élt már a fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának lehetőségével, úgy kérelme – legalább részben – ismételt kérelemnek minősül, így annak elbírálási idején belül a végrehajtási eljárás nem szünetel.

Amikor nincs fizetési kedvezmény

Egyes hátralékok tekintetében az Art. zárja ki a fizetési kedvezmény lehetőségét. Nem adható részletfizetés, vagy fizetési halasztás – így az ilyen irányú kérelem benyújtása a végrehajtást sem szünetelteti – a levont személyi jövedelemadóra és a levont járulékokra. A méltányosság tekintetében a gazdasági társaságok lehetőségei korlátozottak esetükben az Art. a pótlék és bírság tartozásokon kívül más kötelezettség elengedést vagy mérséklését nem teszi lehetővé.

A törvényi korlátozások miatt önmagában a fizetési kedvezményi kérelem benyújtása nem garantálja azt, hogy elbírálásának időtartama alatt a végrehajtási eljárás szünetel. Ugyanakkor egy engedélyezett fizetési kedvezmény biztosítja, hogy sorozatos, az adózó működését, tevékenységét megnehezítő, szinte ellehetetlenítő végrehajtási eljárás helyett, egy másik eljárásban kerül sor a hátralék rendezésére.
A leghangsúlyosabb eleme ezen eljárásoknak ugyanakkor az, hogy kizárólag kérelemre indulhat és a kérelem teljesítéséhez szükséges feltételek fennállását adózónak kell bizonyítania. Az adóhatóság kizárólag a végrehajtás eszközével léphet fel azokkal szemben, akik a fizetési kedvezmény lehetőségével nem éltek.

(forrás: NAV Fejér Megyei Adóigazgatósága)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.