Adózik-e a lottóötös?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kell-e adóznunk a lottó ötösből? Ha adózni nem is de az SZJA-t érinti ha nyerünk! Az RSM DTM Blog írása.


Nemcsak gyermekként, hanem felnőttként is lehetnek álmaink! Sok gyermek talán már megírta a levelét a Húsvéti nyuszinak, hogy mit szeretne kérni ajándéknak. A szülők, amikor belopóznak a gyerekszobába, hogy elolvassák a levelet, amelyet a csimota írt, esetleg diktált, gyakran elkeserednek, mivel nem biztos, hogy minden „meglepetésre” telik a családi költségvetésből. Manapság egyre többször hangzik fel a sóhaj és nemcsak szülő körében: Bárcsak ötösöm lenne a lottón! – Aztán ha valakinek kihúzzák a számait – jön a motoszkáló gondolat – vajon kell-e utána adót, járulékot fizetni?

A szerencsejáték szervezésről szóló törvény rendelkezései szerint a lottó állami adóhatóság által engedélyezett számsorsjáték, mely a sorsolásos játékok egyik fajtája. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az egyes nyereményjátékokhoz kapcsolódóan eltérő adózási következményeket határoz meg. Az engedélyhez kötött sorsolásos játékból nyeremény címén kapott bevétel egésze külön adózó jövedelemnek minősül, mely után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

A személyi jövedelemadót a kifizetőnek minősülő Szerencsejáték Zrt vonja le, így azt az adózónak bevallásába a bevételt, a jövedelmet, illetve a kapcsolódó adót már nem kell beírnia! Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Szerencsejáték Zrt, mint kifizető a megszerzett jövedelemről és a levont adóról adatot szolgáltat az Adóhatóság részére. Ez különösen fontos tudni akkor, ha a nyertes a nyeremény felvétele után jelentős költekezésbe kezd, hiszen ez akár az Adóhatóság, vagy egy „jó akaró” figyelmét is felkelthetné. Ilyenkor a kifizető által szolgáltatott adatok miatt a magánszemély – legalábbis a NAV-tól – biztonságban érezheti magát, mivel az Adóhatóság saját rendszerében látja a vásárlások forrását, így nem indít feleslegesen vagyonosodási vizsgálatot.

Tekintettel arra, hogy a lottó nyeremény külön adózó jövedelemnek minősül utána társadalombiztosítási járulék, illetve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem keletkezik. Szintén nem kell a kifizetett összeg után egészségügyi hozzájárulást sem megállapítani, bevallani és megfizetni, mivel a személyi jövedelemadó törvény által meghatározott nyereményből származó jövedelmet nem említi az EHO törvény azon elkülönülten adózó jövedelmek között, melyekhez kapcsolódóan egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.

A fentiek alapján már meg is könnyebbülhetnénk, hogy csak 16 százalék adóteherrel jár a nyereményünk kifizetése, de ne felejtsük el, hogy a kifizetett nyeremények és a megvásárolt lottószelvényekből befolyt összegek hányadosát jelentősen csökkenti a játékadó, mely lottó esetén a havi nyereményalap 24 százaléka.

De tegyük szívünkre kezünket, kit zavarnának a fenti adóterhek, ha 225 forintért ellenében hozzájutna a várható 3 565 millió forintos főnyereményhez? Akit nem, annak jó játékot kívánunk!

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.