Adózni kell a hálapénz után

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem adójogi kérdés, hogy a hálapénz felajánlása vagy elfogadása bűncselekmény-e. Ha nem az, akkor viszont adózni kell utána. A borravaló viszont számos esetben  adómentes. A pontos szabályozást az Adó szaklap cikkéből ismerheti meg.

Az utóbbi időben sokat lehetett hallani arról, hogy az az orvos, aki hálapénzt fogad el, bűncselekményt követ el. Ennek kapcsán elemezzük a hálapénz adózását, valamint szót ejtünk a borravalóra, felszolgálási díjra vonatkozó adózási szabályokról is.

A hálapénz jogi hátteréről

A Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 291. §-a vesztegetés elfogadásaként nevesíti a hálapénz elfogadását. A tényállás szerint: „Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvének 52. § (2) bekezdése szerint: „A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki.”

A mindennapokban elfogadott, hogy egy munkavállaló – jelen esetben egy orvos, vagy ápoló – a napi munkavégzés során egy betegtől hálapénzt kap, vagy azt a beteg felajánlja az orvos részére. E juttatás tilalmát mondja ki az Mt. hivatkozott rendelkezése azzal a kikötéssel, hogy a munkáltató felmentést adhat az orvos vagy más egészségügyi dolgozó számára e tilalom alól. E cikknek nem feladata eldönteni, hogy az Mt. szerinti tilalom alól a munkáltató által adott felmentés elegendő-e a Btk. rendelkezése alóli mentesülésre, ezúttal az adókötelezettségre fókuszálunk.

A hálapénz adókötelezettsége

Nem adójogi kérdés, hogy a hálapénz felajánlása vagy elfogadása bűncselekménynek tekintendő-e. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) az alapelvek között rögzíti, hogy az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. [1. § (9) bekezdés]

Az Art. tehát nem mentesít az adókötelezettség alól semmilyen jövedelmet arra tekintettel, hogy az bűncselekményből származott.

Az adókötelezettség teljesítése e jövedelemmel kapcsolatban nem általánosan elterjedt, pedig a juttatás személyi jövedelemadó-köteles. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 1. számú mellékletének 7.2. pontja szerint egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. A rendelkezés alkalmazását viszont kifejezetten tiltja az Szja-tv., ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik. Különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték.

Az Szja-tv. 4. § (2) bekezdése szerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben, és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül a dolog és a szolgáltatás is. Mivel a pénz mellett vagy helyett gyakran tárgyi ajándékot adnak a betegek, például ajándékcsomagot, édességet, alkoholt, ez is bevételnek tekintendő.

Tárgyi ajándékok esetén a bevétel azok szokásos piaci értéke. Szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Hálapénz esetén nem valószínű, hogy a bevétel szerzőjének költségei merülnek fel. Amennyiben mégis van költsége, az csak abban az esetben számolható el, ha a magánszemély szabályszerűen tudja igazolni a kiadásait. Ha igazolja a felmerült költségeket, azt a bevételből levonhatja, így állapítva meg a jövedelem összegét.

Mérlegképes Kreditkártya
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Az adóelőleg alapja a magánszemély döntése szerinti költséggel, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költséggel csökkentett bevétel, valamint amely bevételből az Szja-tv. szerint költséget nem lehet levonni, a bevétel teljes összege.

Hálapénz esetében, amikor a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, az adóelőleg megállapítása során alkalmazható a 78 százalékos szabály.

Az adóelőleg alapjának számításakor figyelembe vett jövedelemnek a bevételből az előzőek szerint megállapított rész 78 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették).

A személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.

Felszolgálási díj, borravaló

A felszolgálási díj, vagy más néven szervizdíj és a borravaló hasonló, de nem teljesen ugyanolyan típusú juttatások.

Az Szja-tv. 81. § (5) bekezdése felhatalmazást ad a vendéglátásért felelős miniszter részére, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási díj alkalmazásának, kifizetésének és felhasználásának részletes szabályait.

A szervizdíj, azaz a felszolgálási díj fogalmát a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet határozza meg.

A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj. A felszolgálási díjat a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni.

A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A borravaló ezzel szemben egy vendég által a saját döntése alapján a felszolgálónak adott juttatás, már amennyiben elégedett a kiszolgálással.

A két juttatás egyidejűleg is adható, amikor a vendég a számla végösszegében megfizeti a felszolgálási díjat, majd borravalót ad a pincérnek.

Adómentesség

Az Szja-tv. 1. számú melléklete mind a felszolgálási díjat, mind a borravalót mentesíti az szja-fizetési kötelezettség alól. Az Szja-tv. 1. számú melléklet 4.21. pontja szerint: „Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.”

Dr. Székely Zsuzsanna az Adó szaklap 2013/12-13. számában megjelent írásából további részleteket tudhat meg a borravaló adózásáról, az adóelőleg-fizetési kötelezettségről, valamint a hálapénz, a borravaló és az eho kapcsolatáról. Az Adó szaklap 2013/12-13. száma a CompLex kiadó webáruházában is megvásárolható.

---