Adózócentrikus, partneri viszonyt akar a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre könnyebb dolga lesz a jogkövető, és egyre nehezebb élete a költségvetést megkárosítására utazó adózónak – talán így lehet a legrövidebben összefoglalni mindazt, amit megtudhattunk a kormány államtitkáraitól a Nemzeti Adókonzultáció szakmai konferencián.

Az adózás nem pusztán azért kerül pénzbe, mert be kell fizetni az adót, hanem azért is, mert az adózással kapcsolatos adminisztrációt is el kell végezni –  Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adókonzultáció konferencián elhangzott előadásában, hogy nem is kevésbe. Izer egy nemzetközi kutatás eredményeire hivatkozva arról beszélt, hogy ez elérheti egy cég árbevételének akár 2-4 százalékát is. Az államtitkár szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adók számával is korrelál az adóadmininsztráció költsége, ezért a kormány ezek számából faragna. Jövőre öt adónem szűnik meg – mondta.

Az adónemek csökkentése mellett az államtitkár az olyan típusú fejlesztéseket is fontosnak tartja, amelyek lehetőség szerint nem arról szólnak, hogy online beküldünk egy adatot a rendszerbe, amely azután papíron folytatja az útját. Izer hangsúlyozta: nem szigetszerű, hanem csakis rendszerszintű fejlesztéseknek van értelmük.

Az államtitkár szerint az adóhatóság azzal is segítheti a vállalkozásokat az adóadminisztrációs költségeik csökkentésében, ha szoftvereket bocsát a rendelkezésükre. Példaként említette a NAV ingyenesen használható online számlázó programját.

Dr. Sors László államtitkár, a NAV vezetőjének előadása azon téma köré épül fel, hogy kik kerülhetnek az adóhatóság célkeresztjébe. Sors azt fejtegette, hogy a NAV célja adózócentrikus, partneri viszonyi kialakítása az adózókkal – baráti viszonyt azért nem mond szívesen, mert az egy hatóság és vállalkozás viszonylatában nehezen értelmezhető.

A gazdasági életet egy társasjátékhoz hasonlította: aki a szabályokat megszegi, az jogosulatlan előnyre tesz szert. Közös érdek tehát, hogy az ilyen gazdasági szereplőket kivonják a forgalomból.

Az államtitkár elmondta: az adóhatóságnak tudni kell különbséget tenni a jogkövető adózók, a véletlenül hibázók, a szabályokat tudatosan kerülők és az adócsalók között. Az első, legnépesebb csoportnak lehetővé kell tenni, hogy a lehető legegyszerűbben eleget tehessenek adózási kötelezettségeiknek, hogy ne az adózás vegye el energiáikat, hanem inkább az értékteremtő folyamataikra koncentráljanak.  Akik szándékuk szerint jogkövető adózók lennének, ám félreértenek egy szabályt, esetleg nem is tudnak róla, azokat az adóhatóság támogató eljárás keretében tájékoztatja, amelynek a végén önellenőrzésre hívják fel az adózót. Ennél már szigorúbb eljárási forma az adóellenőrzés, s ennél még súlyosabb a bűnügyi jelzés, amely bizonyos esetekben az adóellenőrzéssel egy időben is történhet.

Az adóhatóság kockázatelemzéssel igyekszik kideríteni, melyik adózó melyik körbe tartozik. A kockázatelemzés részben automatikusan, kockázati profilok alapján történik. Sors közölte: bár bizonyára sokakat érdekelne, de nem fogja elmagyarázni a NAV által használt kockázati profilokat, hiszen ezzel nagyban megkönnyítené az adóelkerülők dolgát.  Annyit azért elmondott, hogy több száz kockázati profillal dolgoznak.

Sors arról is beszélt, hogy az áfacsalási láncolat felszámolásában komoly sikereket hozott, hogy az áfacsalási láncolat tetején lévő „fehér” céget, amely alkalmasint nem is volt azzal tisztában, hogy áfacsaló hálózattól vásárol, keresték meg levélben. Ebbe tájékoztatták a céget az adóhatóság gyanújáról, hogy olyan cégtől vásárolnak vagy terveznek vásárolni, amely áfacsalási lánc tagja. Így előfordulhat, hogy a NAV a be nem szedett adót végül rajtuk fogja követelni. A vállalatok e levél hatására legálisan működő beszállító forrásokra váltottak. Ezzel a módszerrel a NAV kimutatható forgalomnövekedést ért el a legálisan kereskedőknél.

Sors azt is elárulta, nemcsak kockázatelemzéssel lehet a NAV érdeklődési körébe kerülni, hiszen vannak a NAV-nak fedett nyomozói, külön hírszerzése, akadnak bőven közérdekű bejelentések. Az államtitkár elmesélt egy vele megesett történetet: barátja küldött át neki egy youtube videót, ahol egy nyolcéves gyermek születésnapi zsúrja volt felvéve, amely olyan színvonalú volt, hogy a számla több tízmillió forintra rúghatott. Olyan szereplők voltak és oly módon viselkedtek a videón, hogy gyanússá vált, a zsúrt nem adózott pénzből állták.(Sors sajnos a videóhoz nem adott elérhetőséget.) Mivel a videón láthatók voltak az autók rendszámai, így ezen a nyomon el lehetett indulni. Később kiderült, hogy a szereplők egy számlagyár fontos elemét alkották. Ennyire kell vigyázni a közösségi médiával – figyelmeztetett Sors.

Az államtitkár végezetül hangsúlyozta: az adóhatóság célja az adómorál javítása, és pozitív környezet biztosítása az adózóknak, ahol az adóhatóság a jogkövetőket segíti és szolgáltat számukra, ugyanakkor az adócsalókat hatékonyan kivonja a forgalomból.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).