Túl a kétszázadik adótörténeti íráson


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó Online-on heti rendszerességgel 2014 tavaszától jelennek meg a szerző adótörténeti írásai. A 100. és 150. írásokat követően is összefoglaltuk a megelőző írások témaköreit. Ismét kerek számhoz érkeztünk, a múlt héten jelent meg a 200. adótörténeti írás. Ez ismét alkalmat ad egy kis összefoglalóra, számvetésre.

Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.

(Széchenyi István)

Két évvel ezelőtt az első száz írásról adtunk áttekintést, majd egy éve a következő ötven írást mutattuk be.

Az ezeket követő ötven írás egyrészt visszatért a korábbi írások tematikáihoz (Magyarország adótörténete, Vallás, egyház, adózás), de új témakörök is előkerültek, így nyolc részes sorozat szólt a vikingekkel kapcsolatos adózási és egyéb pénzügyekről, megemlékeztünk a reformáció 500. évfordulójáról, olvashattunk elemzést a magyar nyelv adózási eredetű szavairól, kifejezéseiről.

Tovább bővült az „irodalmi arcképcsarnok”: Petőfi Sándorról négyrészes minisorozat jelent meg.

A híres vagy hírhedt személyiségek adózással való dolgait a Marco Polóról, Al Caponéról, Hitlerről megjelent írások színesítették.

További érdekességekre is felhívjuk a figyelmet ezen írásunkban.

Magyarország adótörténete

A Magyarország adótörténete sorozat időrendben haladva mutatja be az egyes korok, uralkodók, történelmi események adózását, illetve adózási hátterét.

A társadalmi-gazdasági fejlődést az adószabályoknak is le kell követnie. A XX. század elején megalkotott adótörvények revízióra szorultak, ennek újabb eleme volt a társasági adó reformja 1940-ben.

A háborús időszakok rendkívüli adószabályokat is követelnek. Magyarország belépése a II. világháborúba magával hozta a beszolgáltatási rendszert, egyes fogyasztási cikkek forgalmazásának korlátozását, a jegyrendszert, a feketepiacot. (Adópolitika a II. világháború időszakában – 1. rész, 2. rész.

Az elvesztett világháborút követően a párizsi békeszerződés diktátumai hárultak az országra. Igen nagy terhet jelentett a jóvátételnek nevezett hadisarc. Ezt részben pénzben, részben egyéb anyagi javakban kellett Magyarországnak teljesíteni. A terhek szinte elviselhetetlenek voltak, fenn kellett tartani a beszolgáltatási rendszert és a jegyrendszert is, a fogyasztási javak beszerzéseinél további korlátozásokat vezettek be. (Vesztesként a II. világháború után: a párizsi békeszerződés)

A százforintos bankjegy evolúciója (lásd a címereket). Az utolsó képen próbanyomat, forgalomba már nem került.

Némi enyhülést jelentett, hogy 1948-tól a Szovjetunió már baráti országnak tekintette Magyarországot, a kizsigerelés mértéke csökkent, illetve az újjáépítés eredményei is jelentkeztek. A hiperinflációtól sújtott pengő helyett a forint bevezetése is sikeresnek bizonyult, ezzel a lakosság és a gazdálkodó szervezetek terheit is csökkenteni lehetett az 1940-es évek végétől (Vesztesként a II. világháború után: beszolgáltatás, jegyrendszer; hiperinfláció, új forint.

Ez utóbbi volt a Magyarország adótörténetét bemutató sorozat 70. fejezete.

2017 a reformáció éve (vallás, egyház, adózás témaköre)

Luther Márton 1517 október 31-én szögezte ki téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára. Nem ő volt az első, aki elégedetlen volt a keresztény egyház(ak) működésével. Az esszénusoktól, a bogumiloktól egészen a huszitákig számos mozgalom alakult ki. A római egyház nem volt toleráns ezekkel a mozgalmakkal, vezetőit gyakran máglyahalállal büntették, követőit kiközösítették, de előfordult tömeges máglyahalál is (például a kathár mozgalom esetében). Reformerek voltak az egyházon belül és kívül is: közülük VII. Gergely pápa, Assisi Szent Ferenc, Vald Péter és Husz János a legismertebb nevek (A reformációs folyamat előzményeinek adózási vonatkozásai).

A lutheri reformációs folyamat közvetlen előzménye volt, hogy Rómában elhatározták egy új székesegyház építését, és ehhez jelentős pénzügyi intézkedésekre, adóbevételekre is szükség volt. A lelkek adóztatását megvalósító bűnbocsátó cédulákat már a XI. század végétől (keresztes hadjáratok) alkalmazta az egyház, de tömeges mértékben és pénzért való értékesítésük a XV. század végén, XVI. század elején terjedt el. A bevételekhez hozzájutó egyházi méltóságok gyakran sikkasztották el a pénz egy részét, a korrupció általános volt (A római Szent Péter-bazilika építésének adózási háttere).

Az eltiport mozgalmakat követően lépett színre Luther. Ő is belülről próbált reformokat elérni. A római egyház a szokásos eszközökkel lépett fel ellene, de ez már nem volt eredményes, mert az elégedetlenkedés népmozgalommá szélesedett, illetve a társadalom vezető erejét adó nemesség is Luther mellé állt. Maga a 95 pont is számos adózással kapcsolatos kérdést feszegetett, de Luther a későbbiekben is többször nyilvánított véleményt a közteherviselésről (Luther élete, adózásról vallott nézetei; Luther 95 pontjának gazdasági-, adótörténeti jelentősége; reformáció gazdasági következményei).

Luther és barátai – Erasmus von Rotterdam, Georg Spalatin, Johannes Bugenhagen, Johannes Forster, Justus Jonas, Kaspar Cruciger der ältere, Martin Luther, Philipp Melanchthon (ifj. Lucas Cranach, 1520)

Újabb három bibliai történetet is bemutattunk, amelyek adózási tartalommal is bírnak.

A Teremtés könyvének egyik legismertebb története az, mikor József megfejti a fáraó álmát. Arra már kevesebben figyelnek fel, hogy József egyértelműen adóztatást javasol a fáraónak, majd később József lesz saját javaslatainak a végrehajtója is. Az adóztatáson túl ennek mélyebb értelmű jelentősége is van, mert az állami működésre utal a történet, abból is az állam stabilizációs, válságokat kezelő szerepére hívja fel a figyelmet.

Az Újszövetségben Szerepel Jézus példabeszéde a vámosról és a farizeusról. A vámos bűnös ember, mert adót szed a zsidóktól a rómaiak javára, a farizeusnak nincsenek ilyen bűnei, a zsidók által teljesítendő kötelezettségek teljesítésében (például tized és templomadó fizetése) is élen jár, erre büszke is. Jézusnak mégis jobban tetszik az őszintén bűnbánó vámos visszavonultsága, mint a tolakodóan büszke farizeus képmutatása.

Péter és Pál apostol a keresztény egyház két legjelentősebb alapítója. Péter kiválasztásáról és felmagasztosulásáról erre a szerepre több újtestamentumi történet is szól. Közülük adózási jelentőséggel is bír az, mikor a Jézus és Péter utáni templomadót – Jézus felhívására – a kifogott hal szájában találja meg Péter. Maga a jelenet kedves témája a festőknek is.

Masaccio: Az adógaras

A kamatfizetést tiltja a Biblia, hasonlóképpen a Korán is. Hogyan jutottunk el a tiltástól az elfogadásig, majd a mindennapos gyakorlatig? Ezt a fejlődéstörténetet mutattuk be egy háromrészes cikksorozatban, kitérve arra is az utolsó részben, hogy napjaink egyik jelentős problémáját, a devizahiteleket miért nem lehet elengedni, miért nem lehet a bankok „nyakába varrni”, és miért nem fizetheti ki ezeket az állam (Kamat, adósság, elengedés, devizahitel – 1. rész, 2. rész, 3. rész.

Ehhez a témához a későbbiekben még visszatérünk, mert szólni kell még a hitelezés kialakulásának gazdaságtörténeti jelentőségéről (a reneszánsz korától egészen Széchenyi művéig), illetve az előző két évtizedben megjelent iszlám bankokról is.

Mítoszok és valóság: a vikingekről

A viking korszak 793. június 8-tól, a lindisfarne-i kolostor elleni támadástól, 1066. szeptember 25-ig, a Stamford Bridge-i csatáig tartott. Ez a két és fél évszázad megváltoztatta Európa történelmét. Mi az igazság a vikingekről? Vad, fosztogató, gyilkoló harcosok voltak, vagy ennél többről van szó? Sokkal többről és másról! Országokat alapítottak, felfedeztek, ösztönzést adtak a technikai fejlődésnek, a korabeli világkereskedelem főszereplői voltak Európában és azon túl is.

A skandináv államokon túl jelentős szerepet játszottak Anglia, Írország, Izland, Szicília, Oroszország és a Frank Birodalom történelmében, uralkodtak, beházasodtak, megteremtették a parlamentáris működés előzményeit.

A kereszténység felvételét követően a viking hevület és kultusz is alábbhagyott, de örökségük mind a mai napig itt van velünk.

A nyolcrészes sorozat öt részében a viking történelmet mutattuk be, középpontba helyezve az adózási, pénzügyi vonatkozásokat (A vikingek és az adózás – 1. rész; A viking államok – 2. rész; Portyák, rablóhadjáratok – 3. rész; Normandiától Amerikáig – 4. rész; A hatalom megszerzése Angliában – 5. rész.

Az „Adóhorror: a túlzott adóztatás következményei” című írásban a vikingeknek az orosz államalapításban betöltött szerepéről szóltunk, illetve Igor kijevi nagyfejedelem életéről, haláláról, majd halálát követően felesége, Olga fejedelemasszony (Szent Olga) bosszúhadjáratáról.

„A legvikingebb viking” című írásban Keménykezű Harald (más nevekkel Harald Sigurdsson, III. Harald norvég király, Harald Hardrada) életét és halálát mutattok be. Keménykezű Harald sorsa maga a viking történelem! Egyrészt jelentős szereplője volt sok történelmi eseménynek, másrészt személyisége megtestesítette a viking ideált, és egyáltalán nem mellékesen, de Skandinávián kívül megfordult Oroszországban, Konstantinápolyban, Szicílián, Angliában. Halálával ért véget a viking kornak nevezett időszak.

III. Harald királyt ábrázoló üvegablak a Kirkwall-i katedrálisban (Orkney)

A vikingekről szóló sorozat utolsó részében (A vikingek öröksége) összefoglaltuk a korábbi hét rész tartalmát, kitértünk a vikingek kulturális örökségére, elemeztük, hogy mit is köszönhetünk a vikingeknek. Ennek a cikknek a zárásaként útmutatót adtunk a legfontosabb viking személyekről, a korábbi történetek főbb szereplőiről.

Petőfi pénzügyei

Petőfi Sándor a legismertebb magyar költő! Nem csak Magyarországon, de a világban is. Ez már önmagában is indokolja, hogy pénzügyi oldalról is közelítsük meg személyét és költeményeit.

Elterjedt sztereotípia róla, hogy szegény sorsú költő volt, a nép gyermekeként emelkedett fel parnasszus magaslataira. Ez bizony nem igaz!

Ifjúkorában szülei jómódúak voltak, még ún. csoportos nemességgel is rendelkeztek. Ez lehetővé tette, hogy Petőfi jó iskolákba járjon. (Petőfi Sándor és a pénzügyek – 1. rész)

Tanulmányai során nehézséget jelentett, hogy egyre inkább csak az irodalom érdekelte, a többi tárgyat elhanyagolta, a tanulás helyett többször is a színészéletet választotta, sőt megpróbálkozott a katonáskodással is. Később szülei elszegényedtek, és egy rövid ideig kénytelen volt nyomorúságos körülmények között tengődni Debrecenben. (Katonaság, színészet, nyomorúság – 2. rész)

Orlai Petrich Soma – Petőfi Sándor Debrecenben, 1844

A Debrecenben eltöltött télen írt verseivel gyalog indult Pestre, már útja is szinte diadalmenetté változott, Pestre érkezve gyorsan sikeres, befutott költővé vált. Ez a hírnéven kívül komoly jövedelmet is jelentett számára. (A siker útján – 3. rész)

Verseiben gazdasági kérdésekkel nem túl sokszor foglalkozott. Gazdálkodási nézeteim (1844) című versében azt vallja, hogy a pénz arra való, hogy gyorsan elköltsük ételre, italra, ruhára. Ez a szemlélete aztán megváltozott, amikor a magyar nemességet kezdte bírálni, akik nem adóznak, tunya módon élnek, régi dicsőségekre hivatkoznak.

A nagyobb változást az 1848-as események váltották ki nála, hazafias verseiben a nemesség ostorozása mellett már megjelennek gazdasági kérdések is. Az apostol című eposzában éles társadalomkritikát fogalmaz meg, hőse (Szilveszter, akiben saját magát „írja meg”), a mű végén elbukik, mégis optimista hangot ütnek meg a mű utolsó sorai. (A pénzügyek Petőfi Sándor lírájában – 4. rész)

Adóetimológia

A magyar nyelv számos olyan szót, kifejezést tartalmaz, amelyeknek adózási eredete van. A dézsmálástól az ebek harmincadjáig, a harácsolástól a rovásig széles ezeknek a kifejezéseknek a tárháza. Négy írásban is foglalkoztunk ezeknek a szavaknak, kifejezéseknek a magyarázatával, etimológiájával. (Dézsmálás, ebek harmincadja, huszár – egy kis adóetimológia – 1. rész; Harácsolás, szegény, porció– 2. rész; Rovás, taksa, sarc – 3. rész; A robottól a közteherviselésig – 4. rész )

A harmincadvám emlékét őrző utcanévtábla és szobor Budapest belvárosában

Csak részben kapcsolódott a témakörhöz a legnagyobb adófizetőket jelölő szó, a virilista. A szót ma már nemigen használjuk, de korábban még jogszabályokban is felbukkant, különösen a választási joghoz kapcsolódóan (Választási jog és adózás – Becsüljük meg a virilistákat!).

Minisorozatok

Négy olyan téma is volt, amelyek ismertetése kétrészes cikkekben öltött testet.

Marco Polo talán a legismertebb világutazó. Kereskedőként odafigyelt a gazdasági kérdésekre, pénznemekre, átváltásra, mértékekre, termelésre, sőt az adóügyekre is. Könyve szerint egy időben maga is magas adóhivatali tisztséget töltött be a kínai császár megbízásából. (Marco Polo a pénzügyekről, adózásról – 1. rész, 2. rész)

A Nagy Kán adószedői

Az Orosz Birodalom fővárosa kezdetben Kijev volt. Lassan emelkedett ki és erősödött meg egy kisváros, Moszkva. I Iván moszkvai fejedelem, akit Kalita, azaz Pénzeszsák Iván néven is szoktak említeni ügyes (bár a legkevésbé sem etikus) politizálásával emelkedett ki a moszkvai fejedelemség a sok kis orosz fejedelemség közül, és vált a birodalom fővárosává. Ebben természetesen az adózásnak is jelentős szerepe volt. (Moszkva felemelkedése – 1. rész, Moszkva felemelkedése – Pénzeszsák Iván – 2. rész)

Adószedők – Averkij bojár kivégzése (Könyv miniatúra, Radonyezsi Szent Szergij élete, XVI. század, Trinity-Sergius Lavra gyűjteményéből)

Az élvezeti cikkek kereskedelme jelentős haszonnal jár, és ez okot ad arra is, hogy az államok ezt a kereskedelmet magasabb adóval sújtsák. Ez ma is igaz, az alkoholtermékek és a dohánygyártmányok ma is ún. jövedéki adóval terheltek az egész Európai Unióban. A középkorban a tea volt ilyen élvezeti cikk, gyakran háborúk is kirobbantak miatta. A növényt eleinte csak Kínában termelték, onnan terjedt el a világban. (A tea és a pénzügyek – a kínai kapcsolat)

A középkorban Anglia volt a legjelentősebb teakereskedő állam, monopolhelyzetét különösen a kialakuló gyarmatbirodalmában volt képes érvényesíteni. Az amerikai gyarmatok fellázadtak a tea magas adója miatt, ez vezetett a bostoni teadélutánhoz, majd a függetlenségi háborúhoz, végül az Egyesült Államok megalakulásához. (A tea és a pénzügyek – a bostoni teadélután)

A negyedik kétrészes Hitlerről szólt. Senki nem szeret adót fizetni, de a nemzetvezetők (és itt nem csak Hitlerről van szó!) gyakran használják arra politikai hatalmukat, hogy jövedelmüket, vagyonukat kimentsék az adózás alól. Ezt sokszor jogszabályokba ütközően teszik, hatalmukat érvényesítve megakadályozzák azt, hogy adóelszámolást kelljen tenniük. Az is előfordul, hogy saját magukat (vagy politikai hitsorsosaikat) jogszabályokkal körülbástyázva mentesítik a közteherviselés alól.

Hitler igen jelentős jövedelemmel rendelkezett. Ennek egyik forrása a Mein Kampf című műve volt. Kancellárként, majd Führerként a tiszteletdíja is rendkívül magas volt. Adózni viszont nem adózott. A magánvagyon és az állami vagyon összekeverése, az adóhivatali tisztviselők megfélemlítése, mentességének legalizálása mind része volt az adóelkerülésnek. (Az adócsaló Hitler – 1. rész, 2. rész)

Egyéb érdekességek

A középkor legjelentősebb iszlám építésze Mimar Szinán volt. Kortársa volt Michelangelónak, és építészként teljesítménye talán még túl is szárnyalja azt. Szinán devsirmeként, azaz gyermektizedként került a szultán udvarába. Lassan kiemelkedett a többi adóként beszolgáltatott gyermek közül, hosszú élete alatt több szultánnak is ő volt a főépítésze. Sok építménye ma is áll, itt most csak kettőt említünk meg: az ő építészi alkotása volt az edirnei Szelim nagymecset és az isztambuli Szulejmán nagymecset is. Hogy személyét kevésbé ismerjük, annak leginkább az az oka, hogy kultúránkban az európaiság dominál. (Szinán az építész, aki adó volt)

A Szelim Nagymecset kupolája

Angliában az adónyilvántartások vezetésére a magyar adótörténelemből is ismert rovásbotokat használták. Ezeket évszázadokon át őrizgették a Westminsterben. Végül sikerült elfogadtatni egy törvényt 1782-ben, hogy a rovásbotokat meg kell semmisíteni, helyettük áttértek a papíralapú nyilvántartásokra. A megsemmisítés – bürokratikus okok miatt – csak 1826-ban lett hatályos, és a tényleges megsemmisítésre csak 1834-ben került sor. Erre az égetést találták a legjobb módszernek, csakhogy a Westminster kályhái, kéményei nem voltak felkészülve erre, és az égetés során kigyulladt, majd leégett a Westminster. Tanulság: tűzzel játszik, aki az adónyilvántartásokat meg akarja semmisíteni! (Az adónyilvántartások megsemmisítése okozta a Westminster leégését)

A Westminster égése

A rangok, címek, megszólítások hűen tükrözik egy társadalom szerkezetét. a szokásjog mellett gyakran jogszabályok is meghatározták azt, hogy kit hogyan kell megszólítani. Ez ma sincs másként, a diplomáciai életben és az egyházi személyek esetében ma is vannak előírások. (Bőség, kegyelmed, elvtárs, szia)

A bűnözéshez gyakran kapcsolódik adócsalás is. Még inkább így van ez a szervezett bűnözés esetében. A leghíresebb gengszter, Al Capone is úgy gondolta, hogy adót pedig nem fizet. Végül ez okozta vesztét, mert gyilkosságokat ugyan nem sikerült rábizonyítani, de az adócsalást igen. Büntetését a hírhedt Alcatrazban kellett letöltenie. Kiszabadulása után ellehetetlenülve, betegen halt meg. (Al Capone és a Valentin-nap)

Trump érdekes ember. Adó- és egyéb gazdaságpolitikai intézkedései minden bizonnyal önálló fejezetet foglalnak majd el a gazdaságtörténetben. (Trump kampánykörúton népszerűsíti adóreformját)

A szilveszteri „különkiadásban” eltértünk a szokásos adótörténeti tematikától, és helyette a szimmetriával, mint matematikai fogalommal foglalkoztunk. Természetesen ez a cikk is kapcsolódott egy korábbi íráshoz, méghozzá a Mimar Szinán iszlám építészről szóló cikkhez. (Szimmetriák a természetben és a művészetekben)

A jövő

Érdekes adózási téma továbbra is bőségesen van. Folytatjuk a megkezdett sorozatokat, így a „Magyarország adótörténete” és a „Vallás, egyház, adózás” sorozatokat is.

Szilveszterre ismét egy korábbi adótörténeti íráshoz kapcsolódó, de adózással nem foglalkozó témával készülünk, a tartalma legyen meglepetés!


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).