Adózói kérdések a behozatali szabályozásról (3. rész)


Cikksorozatunkban a termékimport áfa-vonatkozásai kapcsán felmerülő adózói kérdéseket válaszolunk meg.

A sorozat előző részeit itt találja.

Most jöjjenek olyan kérdések, amelyek a Közösségen belül letelepedett adóalanyoktól érkeztek.

Egy, a Közösségen belül letelepedett vállalkozás érdeklődött a teendői után, ha csak abban a tagállamban értékesít kis értékű termékeket, ahol letelepedett. A termékeket közvetlenül az EU-n kívüli helyről adják fel a letelepedése helye szerinti tagállamban lévő vevőknek. Az adóalany dönthet úgy, hogy regisztrál az IOSS-ben, de e célból nem köteles közvetítőt igénybe venni.

Ebben az esetben a letelepedés helye szerinti tagállam az azonosítót kiadó tagállam. Adózónak fel kell számítania és be kell szednie a vevőtől az abban a tagállamban alkalmazandó áfát, ahová a termékeket feladják vagy elfuvarozzák. Adózónak közölnie kell az IOSS áfa-azonosító számát az EU-ban szabad forgalomba bocsátásra szánt termékek bevallásáért felelős személlyel, hogy a behozatalkor már ne kerüljön sor az áfa megfizetésére. Az IOSS áfa-azonosító számot az áruk szabad forgalomba bocsátásához szükséges vám-árunyilatkozatban érintett feleken kívül, másoknak nem kell továbbítania.

Amennyiben az adózó úgy dönt, hogy nem regisztrál az IOSS-ben, akkor a áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében a behozatali áfa megfizetésére kötelezett személynek (jellemzően a vevőnek) az EU-ba történő behozatalkor kell megfizetnie az áfát, valamint adott esetben a kis értékű termékeket vám elé állító szerv által felszámított vámkezelési díjat. Ezeket a termékértékesítéseket nem kell feltüntetni a belföldi áfa-bevallásban.

A következő kérdésben is egy az EU-ban letelepedett vállalkozás érdeklődött a teendői után, ha kis értékű termékeket értékesít uniós vevőknek, nem az online üzletén keresztül, hanem kizárólag olyan elektronikus felületeken keresztül (pl. piactér, platform stb.), amelyek elősegítik az értékesítést. A termékeket közvetlenül egy EU-n kívüli helyről adják fel az uniós vevők számára.

Ebben az esetben az elektronikus felület vélelmezett értékesítőnek minősül. Az adózónak ügyelnie kell arra, hogy az elektronikus felület a termékértékesítést megelőzően egyértelmű tájékoztatást kapjon a termékek EU-n kívüli helyről történő feladásáról vagy szállításáról, és az áfa-nyilvántartásából egyértelműen ki kell derülnie a termékek EU-n kívüli helyről történő feladásának vagy szállításának. Az áfa szempontjából adózó ezeket a termékeket az elektronikus felület számára értékesíti, és az elektronikus felület értékesíti azokat a vevő részére. Ezekre a tranzakciókra vonatkozóan adózónak nyilvántartás-vezetési kötelezettsége van.

Végül nézzünk egy a Közösségen belül letelepedett vállalkozást, aki a cége nevében ömlesztve importál kis értékű termékeket abban a tagállamban, ahol letelepedett. A vámkezelést követően a termékeket a letelepedési helyem szerinti tagállamban lévő vevők számára értékesíti. Adózó kérdése az volt, hogy kell-e regisztrálnia az IOSS-ben ezekre az ügyletekre.

Nem, ezekre az ügyletekre nem lehet regisztrálni az IOSS-ben. Nem használhatja az IOSS-t, ha kis értékű termékeket saját nevében importál, majd e termékeket a hazájában lévő vevőknek továbbértékesíti. Az áruk behozatala tekintetében az áruk EU-ba történő beléptetésére és behozatalára vonatkozó általános szabályokat (normál vagy egyszerűsített eljárás) kell követnie – a részletek az Európai Unióba történő beléptetésre és behozatalra vonatkozó vámalakiságokról szóló iránymutatásban találhatóak. A letelepedés helye szerinti tagállamban a vevőknek történő későbbi értékesítések a belföldi értékesítésekre vonatkozó általános szabályok szerint történnek. Ezeket az értékesítéseket szerepeltetnie kell a belföldi áfa-bevallásában.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.