Adózói kérdések a behozatali szabályozásról (5. rész)

Cikksorozatunkban a termékimport áfa-vonatkozásai kapcsán felmerülő adózói kérdéseket válaszolunk meg.

A sorozat előző részeit itt találja.

Még két olyan témakör maradt, amivel kapcsolatban gyakran merültek fel adózói kérdések. Az egyik körbe tartozók a termékimport vagy Közösségen belüli termékértékesítések kapcsán merültek fel, míg a második az IOSS azonosító szám kapcsán. Ezekből nézünk meg néhányat sorozatunk utolsó két cikkében.

Hogyan lehet felderíteni és kezelni azokat a helyzeteket, amikor az elsődleges értékesítő nyilatkozata szerint a termékeket az EU-ból szállítják, de a megrendelés teljesítésekor a termékek egy részét harmadik országból kell behozni (ami az elektronikus felületek esetében nem nyomon követhető, mivel az ilyen intézkedéseket az elsődleges értékesítő teszi meg)?

Az elektronikus felületnek az elsődleges értékesítő(k)től be kell szereznie azokat az információkat, amelyek alapján meg tudja állapítani, hogy ő maga vélelmezett értékesítőnek minősül-e vagy sem, nevezetesen a következőket: a termék helye az értékesítés időpontjában; az értékesítő típusa (EU-ban letelepedett/EU-ban nem letelepedett).

Ami a termékek helyét illeti, az elektronikus felület az elsődleges értékesítő(k) nyilatkozatán kívül további ellenőrzéseket is végrehajthat, például ellenőrizheti a szállítási/feladási időt (pl. az elsődleges értékesítő kijelenti, hogy a termékek az EU-ban találhatók, azonban a szállítási idő rendszeresen meghaladja a belföldi vagy Közösségen belüli értékesítések esetében szokásos átlagot).

Például egy elektronikus felület, amely elősegíti a termékek feladását/fuvarozását, tisztában van azzal, hogy honnan szállítják a termékeket, és így meg tudja állapítani/meg tudja erősíteni, hogy a termékek az értékesítés időpontjában hol vannak. Másrészt egy olyan elektronikus felület esetében, amely csak a fuvarozótól kap nyomkövető számot (ez az információ általában az értékesítés időpontja után érkezik), előfordulhat, hogy túl késő lenne megváltoztatni az áfakezelés módját. Ez utóbbi esetben a platformtól csak időszakos véletlenszerű egyeztetéseket lehet elvárni, és ha az eladók részéről rendszeres hamis nyilatkozatot talál, meg kell tennie a megfelelő lépéseket (az eladó értesítése/zárolása).

Most vegyünk az uniós egyablakos ügyintézési rendszerben és az IOSS-ben regisztrált olyan elektronikus felületet, amely az EU-ban és az EU-n kívül letelepedett vállalkozások számára a következő termékértékesítéseket segíti elő:

i.) az EU-ban letelepedett vállalkozások esetében Közösségen belüli távértékesítés. Az uniós vállalkozás kijelenti, hogy a termékeket Belgiumból adják fel egy németországi vevőnek. Az értékesítést követően az uniós értékesítő arról tájékoztatja az elektronikus felületet, hogy a szóban forgó termékeket ténylegesen Svájcból adták fel Németországba.

Az elektronikus felület az értékesítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján nem válik a termékek Közösségen belüli távértékesítésének vélelmezett értékesítőjévé, és az importált termékek távértékesítése utáni áfa-t nem kell megfizetnie (az áfa végrehajtási rendelet 5c. cikke). Amikor a termékek Svájcból érkeznek az EU határára, az áfát a behozatalkor kell megfizetni, mivel az elektronikus felület nem tudta, hogy ez az ügylet importált termékek távértékesítésre.

ii) nem uniós vállalkozás esetében importált termékek távértékesítése. A nem uniós vállalkozás kijelenti, hogy a termékeket Kínából egy franciaországi vevőnek adják fel. Az értékesítést követően a nem uniós értékesítő tájékoztatja az elektronikus felületet, hogy a szóban forgó termékeket valójában Közösségen belüli távértékesítés keretében Spanyolországból Franciaországba adták fel.

Tekintettel arra, hogy az elektronikus felület elősegíti a nem uniós vállalkozás által végzett értékesítést, az alábbi forgatókönyvek bármelyikében vélelmezett értékesítőnek minősül: importált termékek távértékesítése vagy termékek Közösségen belüli távértékesítése. A Franciaországban felszámított áfa továbbra is jogos, mivel mindkét ügylet teljesítési helye Franciaországban található.

Az elektronikus felületen az értékesítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján az ügyletet importált termékek távértékesítésének tekintették, amelyet fel kell tüntetni az IOSS áfa-bevallásban. Ajánlatos, hogy az elektronikus felület csak akkor továbbítsa az IOSS számára, ha a birtokában van a feladásról/fuvarozásról szóló megerősítés, amely igazolja, hogy a termékek harmadik országból származnak. Ebben a példában, mivel a termékek Spanyolországból (EU) érkeznek, az IOSS-szám nem adható ki a nem uniós vállalkozás számára.

Az elektronikus felületnek korrigálnia kell a nyilvántartásait, és ezt az ügyletet (közvetlenül vagy helyesbítésként) az uniós egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfa-bevallásban kell szerepeltetnie. Ha az IOSS áfa-bevallást már benyújtották, azt is helyesbíteni kell.

iii) nem uniós vállalkozás esetében termékek Közösségen belüli távértékesítése. A nem uniós vállalkozások kijelenti, hogy a termékeket Dániából adják fel egy svédországi vevőnek. Az értékesítést követően a nem uniós értékesítő tájékoztatja az elektronikus felületet, hogy a szóban forgó termékek esetében valójában a Kanári-szigetekről Svédországba feladott importált termékek távértékesítéséről van szó.

Tekintettel arra, hogy az elektronikus felület elősegíti a nem uniós vállalkozás által végzett értékesítést, az alábbi forgatókönyvek bármelyikében vélelmezett értékesítőnek minősül: termékek Közösségen belüli távértékesítése vagy importált termékek távértékesítése.

Ha a nem uniós vállalkozás csak az EU-ban történő szabad forgalomba bocsátást követően tájékoztatja az elektronikus felületet a feladás helyének megváltozásáról, a behozatalkor nem alkalmazták az IOSS áfa-azonosító számot. Következésképpen az áfa-t a termékek EU-ba történő behozatalakor szedték be.

Az elektronikus felületnek megfelelően helyesbítenie kell nyilvántartásait és az uniós egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfa-bevallást, ha azt már benyújtották. Az elektronikus felületnek az importált termékek távértékesítése után nincs áfa-fizetési kötelezettsége (az áfa végrehajtási rendelet 5c. cikke), és vissza kell térítenie a svéd áfát a vevőnek.

Ha a nem uniós vállalkozás az EU-ban történő szabad forgalomba bocsátást megelőzően tájékoztatja az elektronikus felületet a feladás helyének megváltozásáról, az IOSS áfa-azonosító szám továbbra is használható lehet a vámkezelési alakiságok során.

Az elektronikus felületnek megfelelően helyesbítenie kell nyilvántartásait, és ezt az ügyletet nem az uniós egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfa-bevallásban, hanem az IOSS szerinti áfa-bevallásban kell szerepeltetnie. A felszámított svéd áfa továbbra is jogos, mivel mindkét ügylet teljesítési helye Svédországban található.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---