Adózói kérdések a behozatali szabályozásról (6. rész)


Cikksorozatunkban a termékimport áfa-vonatkozásai kapcsán felmerülő adózói kérdéseket válaszolunk meg.

A sorozat előző részeit itt találja.

Adózói kérdésekkel foglalkozó sorozat utolsó részében az IOSS azonosító kapcsán felmerült kérdésekből szemezgetünk néhányat.

Talán nem meglepő azt mondani, hogy az egyik klasszikus kérdés az, hogy milyen módon lehet elkerülni az IOSS azonosítóval történő visszaélést.

Elektronikus felület használata esetén az elektronikus felületnek szigorú szabályokat kell megállapítania az IOSS áfa-azonosító számának az elsődleges értékesítők általi használatára vonatkozóan, és az e szabályokat megszegő elsődleges értékesítőket szankciókkal (pl. a platformból való kizárással) kell büntetnie. Az elektronikus felület szállítási/logisztikai csomagokról is tárgyalhat az elsődleges értékesítői által értékesített termékek feladása/fuvarozása céljából, lehetővé téve, hogy kapcsolatba lépjen a fuvarozóval/fuvarozókkal, és ugyanazon szigorú szerződéses feltételek mellett közvetlenül neki(k) továbbítsa az IOSS áfa-azonosító számot.

Középtávon az EU azon dolgozik, hogy közvetlen információcserét vezessen be az elektronikus felületek/értékesítők és a vámhatóságok között. Ezért az elektronikus felületeknek nem kellene az elsődleges értékesítők gondosságára támaszkodniuk.

Részt vehet-e az elektronikus felület a vámhatóságoknak történő adatszolgáltatásban, vagyis a küldeményekre vonatkozó elektronikus adatok közvetlenül a vámhatóságoknak történő továbbításában?

Ha az elektronikus felület maga nyújtja be a vám-árunyilatkozatot, az IOSS áfa-azonosító szám közvetlenül megadható az import szerinti uniós tagállam vámhatóságai számára. Az elektronikus felület a vámárunyilatkozat benyújtása nélkül nem tudja továbbítani az IOSS áfa-azonosító számot az importáló uniós tagállam vámhatóságainak. Középtávon azonban az Európai Bizottság az elektronikus felületek/értékesítők és a vámhatóságok közötti közvetlen információcsere bevezetésén dolgozik.

Hogyan történik a gyakorlatban az IOSS áfa-azonosító szám hitelesítése? Hogyan ellenőrzik ezt, és ki lesz a felelős?

A vámárunyilatkozatban szereplő IOSS áfa-azonosító szám érvényességét a vámhatóságok elektronikus úton ellenőrzik az IOSS áfa-azonosító szám-nyilvántartásban/adatbázisban. Az adatbázis tartalmazza az összes tagállam által kiadott összes IOSS áfa-azonosító számot, beleértve azok érvényességének kezdetét és lejártát is. Az adatbázis nyilvánosan nem hozzáférhető.

Amennyiben az értékesítést elsődleges értékesítők végzik olyan elektronikus felületen keresztül, amely vélelmezhetően értékesítőnek minősül, úgy az ezen az elektronikus felületen keresztül végzett valamennyi értékesítés esetében az elsődleges értékesítő személyétől függetlenül az elektronikus felület IOSS áfa-azonosító számát kell használni. Ha azonban egy elsődleges értékesítő több elektronikus felületen keresztül távértékesítés formájában értékesít importált termékeket, egyértelmű bizonyítékot kell szolgáltatnia ezen értékesítésekről, és a vám-árunyilatkozatban fel kell tüntetnie minden olyan elektronikus felület IOSS áfa-azonosító számát, amelyen felületeken keresztül az értékesítésre sor került.

Az IOSS áfa-azonosító számnak a szállításért felelős elsődleges értékesítők általi helyes használatának ellenőrzése elsősorban annak az elektronikus felületnek a felelőssége, amelyhez a számot hozzárendelték. Az elsődleges értékesítők által betartandó szerződésnek, megállapodásnak vagy általános feltételeknek egyértelműen meg kell határozniuk, hogy az elsődleges értékesítőknek az IOSS-szám használatával kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak.

A tagállamok ellenőrizhetik az IOSS-szám használatát azáltal, hogy összevetik az IOSS szerinti havi áfa-bevallásban szereplő összegeket a vámhatósághoz benyújtott vám-árunyilatkozatokból összeállított havi jegyzékkel, amely tartalmazza az egyes IOSS áfa-azonosító számokra vonatkozóan bejelentett behozatal összértékét.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.