Áfa: egyértelmű indoklást kell tartalmaznia a NAV-határozatnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatósági határozatnak egyértelmű indokolást kell tartalmaznia arról, hogy az adólevonási jog az adózót milyen tények, bizonyítékok és jogalap alapján nem illeti meg. A következőkben egy Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Varga Mihály támogatja az uniós országok közötti adóügyi együttműködés erősítését

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

Az adólevonási rendszer célja minden adóköteles gazdasági tevékenység teljes mentesítése az áfa terhe alól, azok céljától és eredményétől függetlenül (adósemlegesség), főszabály szerint nem korlátozható, és a teljesített ügyletek teljes összege vonatkozásában azonnal érvényesül. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (a 51 továbbiakban: Héa-irányelv) 168. cikke és az 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)120. § a) pontja értelmében az adóköteles tevékenység érdekében beszerzett termék adója levonható. Az adólevonási jog elvitatása akkor jogszerű, ha bizonyított, hogy azt az adóalany jogellenesen gyakorolta, vagy kívánta gyakorolni. Ennek bizonyítása az adóhatóságot terheli, és az ilyen tartalmú döntés abban az esetben felel meg a törvényesség követelményeinek, ha az adózó, a bíróság és általában a kívülállók számára is megállapítható a döntésből, hogy milyen tények és bizonyítékok alapján tagadta meg a hatóság az adózótól joga gyakorlását.

A Kúria mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy milyen tények alapján megállapított jogalap volt a felperest marasztaló döntés indoka…