Tárgyi eszköz az áfában (I. rész)
A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
Tárgyi eszköz az áfában (III. rész)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.
Tárgyi eszközhöz kapcsolódó áfa-levonási szabályok (folytatás)
Áfa tv. 135. §: Korrekciók a figyelési idő alatt
Az áfa rendszerében az adólevonási jog főszabály szerint akkor keletkezik, amikor az adott ügylethez kapcsolódó előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Az tehát, hogy egy adott beszerzéshez kapcsolódik-e levonási jog, és ha igen, milyen mértékű, a termék beszerzésekor, szolgáltatás igénybevételekor hatályos szabályok alapján dönthető el, annak figyelembevételével, hogy az adóalany milyen tevékenységéhez szerzi be az eszközt, veszi igénybe a szolgáltatást.
A tárgyi eszköz fogalmi eleme, hogy (jellemzően) több éven át szolgálja a vállalkozás céljait. Ez alatt viszont akár beállhatnak olyan változások, amelyek következtében megváltozik a tárgyi eszköz felhasználásának aránya az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenysége között (például az adóalany adóköteles gyártási vagy raktározási célokra szerez be egy ingatlant, de a figyelési idő harmadik évétől bérbeadja azt, és az ingatlan-bérbeadási tevékenységét nem tette adókötelessé; a figyelési idő alatt alanyi adómentességet választ; a figyelési időszakban elkezdi az adóköteles mellett adómentes tevékenységhez is használni az ingatlant). A törvény ezért meghatároz egy időszakot, az ún. figyelési időt, amelyen belüli változás esetén az eredetileg levont áfa összegének utólagos korrekciójára lehet szükség.
A figyelési idő ingó tárgyi eszköz esetén 60 hónap, ingatlan tárgyi eszköznél 240 hónap, kezdete a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapja – nem a napja, tehát a figyelési idő szempontjából nincs jelentősége, hogy a hónap elején vagy végén aktiváltuk a tárgyi eszközt. Ezen időszakban ingó esetén a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének 1/5 részére, ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan kell utólagos kiigazítást elvégezni, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a saját rezsis beruházásban létrehozott tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Egyrészt kizárólag azokban az években kell korrigálni a levont adót, amikor a naptári év teljes időtartamában az adóalany rendeltetésszerű használatában van a tárgyi eszköz. Ha tehát például 2021. februárjában szerzett be egy tárgyi eszközt az adóalany, akkor a 2021. évre nincs korrekciós kötelezettsége, ezen évre a levonási hányad a beszerzéskor alkalmazott levonási hányad lesz. Ha pedig még a figyelési idő lejárta előtt eladja az eszközt az adóalany, akkor az értékesítés naptári évében sincs a használatban bekövetkezett változás miatti kiigazítás (az értékesítésre tekintettel viszont lehet az Áfa tv. 136. §-a szerint, amint arról a későbbiekben még lesz szó).
Másrészt pedig csak akkor kell elvégezni a korrekciót, ha a számítás eredményeként adódó – akár negatív, akár pozitív irányú – különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri a 10 000 forintos minimumértéket.
Az utólagos kiigazítást a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezni, vagyis havi bevallónak a decemberi, negyedéves bevallónak a IV. negyedévi bevallásában. Nem az eredeti időszakot kell tehát önellenőrzéssel korrigálni, hanem az Áfa tv. 153/C. § (1)-(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell elszámolni a levonható adó utólagos módosulását.
Ehhez kapcsolódóan megjegyezzük, hogy a figyelési idő alatti korrekció miatt a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak is keletkezhet áfa-fizetési kötelezettsége. A szüneteltetést megelőzően adóköteles tevékenységhez beszerzett, előállított eszközök ugyanis a szüneteltetés időszakában nem adóköteles gazdasági tevékenységet szolgálnak, így erre az időszakra a beszerzéskor, rendeltetésszerű használatbavételkor levont áfa összegének utólagos kiigazítása válhat szükségessé, és pótlólagos áfa-fizetési kötelezettség keletkezhet. A bevallási és befizetési kötelezettségnek ilyenkor a szüneteltetés időszakában is eleget kell tenni, aminek technikai akadálya sincs, hiszen az egyéni vállalkozó adószáma ezen időszakban is “él”, a szüneteltetés nem az adóalanyiság tekintetében jelent korlátot, csupán adóköteles tevékenységet nem végezhet ezen időszakban a vállalkozó.
Említést érdemel, hogy míg a figyelési idő kezdő időpontja mindig a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapja, addig a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkezett változást vásárolt tárgyi eszköz esetén a beszerzés évéhez, a saját rezsis beruházásban létrehozott tárgyi eszköz esetén viszont a rendeltetésszerű használatba vétel időpontjához képest kell vizsgálni. Míg tehát a saját vállalkozásban előállított tárgyi eszköznél a figyelési időszak minden esetben a bázisévre esik, a vásárolt tárgyi eszközöknél a kettő elválhat. Ha ugyanis például az adóalany 2020. decemberében vásárolta meg a tárgyi eszközt, de azt csak 2021. januárjában aktiválta, akkor a beszerzéskor felszámított áfa tekintetében a 2020. év végleges arányszáma lesz a kiigazítás bázisa, de a figyelési idő csak 2021. januárjában kezdődik meg, először tehát 2021. évre vonatkozóan kell felülvizsgálni a beszerzéskor levont áfát. Ha pedig az aktiválásra csak 2021. februárjában került sor, akkor még a 2021. évről beadott bevallásban sem kerülhet sor utólagos kiigazításra, hiszen nem volt a naptári év teljes időtartamában az adóalany rendeltetésszerű használatában az eszköz.
A figyelési idő speciális módon alakul, ha a tárgyi eszközön az adóalany olyan mértékű értéknövelő beruházást végez, hogy azt ráaktiválja az adott eszközre. Az erre vonatkozó adóhatósági álláspont értelmében, ha a tárgyi eszköz értéknövelő beruházásának használatba vételi időpontja eltér a tárgyi eszköz használatba vételének időpontjától, akkor a tárgyi eszköznek és az értéknövelő beruházásnak eltérő időponttól kell számítani a figyelési időszakát, vagyis az adott eszköz tekintetében több, eltérő időpontban kezdődő figyelési időszak alkalmazandó.
Tekintettel arra, hogy nem csak a tárgyi eszközök, hanem a vagyoni értékű jogok is több éven keresztül szolgálhatják az adóalany gazdasági tevékenységét, az Áfa tv. előírja, hogy a gazdasági tevékenység folytatását tartósan – rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban – szolgáló vagyoni értékű jogokat is a tárgyi eszközökkel azonos módon kell kezelni: ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó, nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 240 illetve 60 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani.
A vagyoni értékű jogok esetében is előfordulhat, hogy a hozzáadott érték külön figyelési időszakot generál. Például egy szoftverhasználati jog esetén a szoftverbe új funkciókat beépítő fejlesztések tekintetében az új funkciók megszerzésének időpontjában kezdődik a figyelési időszak. Ekkor a szoftverhez és annak fejlesztéseihez kapcsolódó figyelési időszak kezdő időpontja eltérhet.
A tárgyi eszköz értékesítése “megszakítja” a figyelési időt, ilyenkor a levonható áfa sorsának rendezése végleges jelleggel, az Áfa tv. 136. §-a szerinti szabályok alkalmazásával történik meg. Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor a tárgyi eszköz tulajdonosa megváltozik ugyan, de az átadás kapcsán nem áll be a termékértékesítéshez fűződő joghatás. Ezek az Áfa tv. 17. §-a szerinti apport, jogutódlás, üzletág-átruházás keretében történő átadás esetkörei. Ezekre nézve az Áfa tv. úgy rendelkezik, hogy a tárgyi eszközt átvevő (és azt változatlanul tárgyi eszközként használó) adóalany lényegében “folytatja” a figyelési időt, mégpedig oly módon, hogy korrekciós szabályokat abban az évben, amelyben az apportra, a jogutódlásra, az üzletág-átruházásra sor kerül, a tárgyi eszközt átadó és megszerző adóalanynak egyaránt úgy kell alkalmaznia, mintha a tárgyi eszközt a naptári év teljes időtartamában használta volna, azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezniük.