ÁFA-káosz: Rigó Jancsi után 25, csokitorta után 18 százalék?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Igencsak szerencsétlenül kezd alakulni a 18% alá sorolt termékek és szolgáltatások többitől való megkülönböztetése, főleg a vendéglátóiparban. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) nem vitatja el az állam jogát az adómértékek meghatározására, de véleményük szerint azt úgy kell tennie, hogy kétséget kizáró legyen a besorolás.

Az ellentmondásos adatok (pl. mézeskalács 25% alá tartozik) kapcsán vélhetően hatott az MKOE felvetése, miszerint korántsem tisztázott a 18%-os termékek köre. Bár korábban nem tartották szükségesnek a PM szakfőosztályánál a részletes, terméktípusra bontott tájékoztatást, válasz helyett furcsamód mégiscsak lett tájékoztató, a VPOP lett benne az illetékes, hiszen nekik van Vegyvizsgáló Intézetük, aki a besorolásra jogosult.

Ezt később átfogalmazta/átvette az APEH is. Ezek a tájékoztatók nem képesek egy adott termék besorolására, csupán elvi iránymutatást adnak. Tételes besorolást a VPOP tájékoztatója tartalmaz ugyan, de ez is csak példálózás, még akkor is, ha 7 oldalon keresztül tart.

A 18% alá tartozó termékek besorolását tárgyaló tájékoztatókban egy fontos tévedés és két rendezetlen kérdéskör van.

A tejimitátumok szándékolt 18%-os kulcsból való kiutasítása egyértelmű, de az „Ízesített tej” kategóriára a törvény ezt már nem ismétli, vagyis ebből az következik, hogy a tejtermékek köréből maga az ízesített tej lehet tejimitátum, akár savó, vagy más növényi zsírt is tartalmazó változat is. Erre a VPOP szövege mégis ezt hozza: „Azonban a fenti három kategóriából – hiába tartoznak ugyan azon termékazonosító vámtarifaszám alá – az Áfa tv. 3/A mellékletének 3. pontjának szövegére tekintettel („Ízesített tej”) csak az „Ízesített tejkészítmények” kategóriának megfelelő összetételű termékek tartoznak a kedvezményes 18 %-os adókörbe.” Ismét értelmezéssel pótolja a minisztérium alá rendelt VPOP a törvényi hiányosságokat, ráadásul szűkít .

Elfogadható, hogy az ízesített tejek tekintetében az imitátumok kizárólag 25%-os ÁFA kulcs alá tartozhassanak, csakhogy ehhez arra lenne szükség, hogy a jogszabály egyértelműen kizárja azokat a 18%-os körből. Sajnos 2006.08.31 óta közel három év eltelt, ami a tejipari termékek terén is jelentett változásokat. A változást jól mutatja, hogy az EU is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mely újfajta tejitalokat sorol immár a támogathatóak közé. Az Európai Bizottság 657/2008/EK RENDELETE is 2 féle ízesített tejet ítél támogatásra jogosultnak, vagyis a 2006-ban még „megfelelő”-ek tűnő diszkrimináló jellegű, tejitalokra vonatkozó általános minősítéseknek a továbbiakban nincs helye.

A VPOP szakintézetnek előbb idézett összefoglalója a vásárolt pizzát, a palacsintát és mindenféle cukrászsüteményt, sőt a 20%-nál kevesebb húst tartalmazó rántott húsos szendvicset 18%-os ÁFA alá sorolja. Ezeket csomagolva kiszállító vállalkozásoknak nagyon észnél kell lenniük, hogy a terméküket hová sorolják.

Az összefoglaló 7 oldalon keresztül példálózik a különböző termékekkel, hogy bemutassa azok VTSZ számát. Itt aztán van minden: A Rigó Jancsi, ami csokis tejszín, csoki felvert bevonót tartalmaz, 1806-os VTSZ számot kapott (25%-os ÁFA), amíg a csokoládétorta, vagy a somlói galuska 1905 90-et (18%-os ÁFA). A gesztenyepüré is önmagában 2008-as VTSZ-t kapott (25%-os ÁFA), amíg a tiramisu már 1905 90-et (18%-os ÁFA).

Mindenféle pizzát elvileg 18% alá kellene sorolni, teljesen mindegy, hogy leöntik lecsós babbal, és úgy sütik ki, mert az csupán feltét. Csakhogy az alkalmazása tekintetében komoly problémák vannak, még a nagyobb kiszállítással foglalkozó vendéglátó láncok is 25%-kal számolják a pizzát.

A húsos szendvicsek besorolása a hústartalomtól függ, azaz a Balaton partján a lángossütőben, méricskélni kellene, hogy a virslis lángost mennyi tésztába kell tekerni, vagy, hogy a rántott húsos szendvicsben mennyi legyen a hús.

A péksütemények besorolása tekintetében is van jócskán besorolási nehézség, de nagyobb gondot jelent a forgalmazásba ismét visszatérő értékesítési mód megkülönböztetése. Elsősorban a cukrászati termékek értékesítési helyei számolhatnak azzal a kockázattal, hogy a termékeiket csomagolva megvásárló ügyfelek és azt vendéglátóhelyként való szolgáltatás keretében való felszolgálás esetét nem tudják megkülönböztetni.

Ennél a szolgáltatásnál égető probléma járulékos szolgáltatások körének pontos meghatározása, hiszen a járulékos szolgáltatások a 18%-os kulccsal adóznak. Az APEH közzé is tett egy tájékoztatót, ebben azonban a kapkodás és a tájékozatlanság jelei látszódnak: meghatározhatatlan például, hogy mit nevez a jogszabály: „önálló értékkel nem bíró szolgáltatások” néven. Ilyen fogalmat ugyanis a törvény nem ismer.

A járulékos szolgáltatás mibenlétének meghatározása jóval bonyolultabb, mint ahogy azt az APEH próbálja leegyszerűsíteni. A helyes meghatározást elvi éllel fogalmazta meg az Európai Közösségek Bírósága a mellékelt ítéletében: „A szolgáltatást különösen akkor kell a főszolgáltatáshoz kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak tekinteni, ha nem önálló célként jelenik meg az ügyfelek számára, hanem arra szolgál, hogy a gazdasági szereplő főszolgáltatását a lehető legjobb feltételek mellett tudják igénybe venni.” Ebből következően akármi a szobaárba sorolható, ha az ügyfél azt a szobával együtt rendeli meg.

Várható gyakorlat lesz a „”superior szoba” és a „prémium szoba”, „wellness szoba”, „luxusszoba” nevű árkategóriák meghatározása, amely a szoba használatában rejlő szolgáltatásokra építene, az árba lennének a szolgáltatások beépítve. A szobaárba épített szolgáltatások révén 7%-kal olcsóbban (25%-os ÁFA helyett) lehet majd szolgáltatásokat nyújtani. Ha a turista célja a szobatípusban megfogalmazódik, vagyis ha pl. wellness szolgáltatásokért jött, akkor a szoba igénybevétele is végig ezt a célt szolgálja. Ha erre nem gondol az adóhatóság és a PM, akkor az bizony gond lesz.

A Pénzügyminisztérium válasza a cikk második oldalán olvasható a Világgazdaság Online-on.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.