Áfa-per: van esélyünk az Európai bíróság előtt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adóalany-e a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – erről szól lényegében az áfaper, amelyet hazánk az Európai Bizottsággal vív az Európai Bíróság előtt – írja elemzésében a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda. A két éve folyó per kimenetele és a döntés időpontja is teljesen bizopnytalan.


Az Európai Bíróság egy újabb Magyarországot érintő ügyben tartott tárgyalást. A pert a magyar állam kezdeményezte az Európai Bizottsággal szemben, mert a Bizottság kifogásolta, hogy hazánk az EU-alapokból kapott egyes támogatások elszámolásakor az áfát is az érvényesíthető kiadások közé sorolja. A tét jelentős összegre is rúghat, melyet pervesztesség esetén a központi költségvetésből kell majd kigazdálkodni.

Magyarország az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítéséhez és a Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítéséhez kapott strukturális támogatást az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból. A támogatás összegének meghatározása kapcsán a projekt költségeihez kapcsolódó áfa összegét is költségként kívánta a magyar állam elszámolni, azonban ezt egy 2010-es határozatában elutasította az Európai Bizottság. Ezt a határozatot támadta meg Magyarország az uniós törvényszék előtt.

A vita elsősorban a támogatást szabályozó EU rendeletek értelmezése körül folyik. Ezek kimondják, hogy a Kohéziós Alapból nem lehet támogatni a visszaigényelhető áfát. A magyar álláspont szerint a nagyprojekt kedvezményezettjeként szereplő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – az uniós és a hazai áfa-szabályokkal összhangban – nem adóalany, vagyis nem igényelheti vissza a rá áthárított előzetesen felszámított adót. Az ilyen vissza nem igényelhető áfát tehát támogatásra alkalmasnak kellene tekinteni.

A 2010-ben indult per jelenleg az Európai Bíróság elsőfokú fóruma, az Európai Törvényszék előtt folyik, és kérdéses, mikor születhet ítélet. Ha a Törvényszék első fokon elutasítja a magyar állam keresetét, még mindig van mód a jogorvoslatra az Európai Bíróság előtt. Az azonban bizonytalan, hogy egy esetleges pervesztesség esetén honnan fogja előteremteni a költségvetés a hiányzó összegeket.

„Az utóbbi időben jelentősen megszaporodtak az Európai Bíróság előtt a Magyarországot érintő adóügyek. Legutóbb az áfa-levonási jog feltételeinek magyarországi korlátozása miatt ítélte el az Európai Bíróság hazánkat, melynek következtében több százmilliárd forintos hiány keletkezett a költségvetésben. Az ítélet hatására az áfa-törvényt is módosítani kellett, és az új rendelkezések mindenki számára egyformán hátrányos szabályokat vezettek be. Ezek a tények is jól mutatják, hogy egyre inkább közvetlenül is érezhetjük az uniós intézmények befolyását.” – hívja fel a figyelmet dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Az állami támogatásokkal kapcsolatos áfa-levonási jogot érintette egy korábbi bírósági eset is (a „PARAT” ügy), ahol az Európai Bíróság szintén a magyar áfa-szabályok uniós jogba ütközését állapította meg. Itt azokat a szabályokat kellett módosítani, melyek nem tették lehetővé az áfa-levonási jog teljes-körű gyakorlását az olyan beszerzésekkel kapcsolatban, amelyek állami támogatásból valósultak meg.

„Az Európai Bíróság nemcsak áfa-kérdésekben vizsgálja a magyar adórendszer megfelelőségét. Korábban a helyi iparűzési adót, a regisztrációs adót és az illetékeket is tárgyalta már az uniós bírói testület. Az ítéletek egy része kedvező, más esetekben viszont súlyos pénzügyi következmények hárulnak hazánkra. Az Európai Bíróság előtt kezdeményezett magyar adóügyek sorát tovább gyarapítja a távközlési különadó ügyében márciusban bejelentett eljárás, melyet az Európai Bizottság terjesztett elő. Kiemelt jelentőségű ügyről van szó, hiszen egy esetleges negatív döntés súlyos költségvetési következményekkel járhat hazánkra nézve.””. – mondta el dr. Békés Balázs.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Rossz lóra tettek

Lóerődús luxus-sportkocsik, valódi versenylovak, nagy mennyiségű készpénz került leltárba a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozóinak munkája nyomán. A pénzügyőrök egy hazai bűnszervezetre csaptak le, mely társaság közel egymilliárd forintnyi áfa befizetését mulasztotta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó haszonból ügetőlovak versenyeztetését finanszírozták, de akadt birtokukban bőséggel készpénz, ingatlan, illetve értékes luxus-sportautó is.

2024. október 4.

Ilyen céges adókedvezmény még nem volt Magyarországon – pénzt utalhat vissza az adóhatóság

Régóta várt lehetőséget vezetett be a jogszabályalkotó 2024. január 1-jével, amely alapján a K+F tevékenységet végző cégek akár pénzvisszatérítésben is részesülhetnek az adóhatóságtól. Ilyen adókedvezményre eddig még nem volt példa Magyarországon, de sokan még mindig nem tudnak róla – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

2024. október 4.

A közvetett adózás rendszere Kenyában (2. rész)

Kenya Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi központja, és kiemelkedő jelentőségű a turizmus is. Az országban az áfa 1990-ben váltotta az értékesítési adót. Következzenek az érdekes részletek.