„Áfacsökkentő” vállalkozást buktattak le a NAV ellenőrei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 10 millió forintos adófizetési kötelezettséget állapított meg az adóhatóság egy vállalkozásnál, amely szinte kizárólag 5 százalékos áfatartalmú nyugtát adott a vásárlóinak a 27 százalékos helyett – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.

A közleményben ismertették, hogy a NAV kockázatelemzői folyamatosan ellenőrzik az online pénztárgépek és az online számla rendszer adatait, így bukkantak arra a kistelepülésen működő vállalkozásra, amelytől a beérkező számlaadatok nem mutattak sem beruházást, sem eszközbeszerzést, ennek ellenére a beadott bevallásban kimagasló volt a visszaigényelt adó összege.

Az online pénztárgép adatai, valamint a az adóbevallás azt mutatták, hogy az eladások között nagy volt az 5 százalékos adókulccsal számolt termékértékesítés, és a NAV-ellenőrök a próbavásárláskor szintén 5 százalékos áfatartalmú nyugtát kaptak – írták.

A magánakcióval az adózó csaknem 10 millió forint adókülönbözetet halmozott fel, azonban nem várta meg az ellenőrzés kiterjesztését, azonnali önrevízióval javította hibás bevallásait – tették hozzá.

Az adómértékek használatát minden esetben szigorú jogszabályok rögzítik, amelyet nem lehet önkényesen meghatározni – hívta fel a figyelmet a NAV közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.