Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A különadókat és az áthárított adókat nem viseli el az ágazat. 3200 ember veszítette el állását, és 90-ról 65 százalékosra csökkent a magyar termékek aránya a polcokon – állítja közleményében az ÉFOSZ.
Évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt – olvasható az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) legfrissebb összegzésében.
Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók. Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók – írja közleményében a szövetség.
Az élelmiszeripart sújtja a költségek áthárítása miatt a bankadó, a telekommunikációs adó, emellett az energetikai cégeket és a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat is megfizeti ágazat, ráadásul 2011-ben bevezették a népegészségügyi termékdíjat (NETA) – sorolták.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
Az élelmiszeripar a többletterheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el, vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban – állítják.
A legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is. Az ágazatban gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, továbbá rendkívül alacsony a beruházások mértéke.
Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.
A magyar élelmiszeripar versenyképességét jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon. Ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt.
Nyolcszorosára emelkedett 2010-ről 2011-re az érintett vállalkozások vesztesége, az élelmiszeripari cégek által fizetett társasági adó, az árbevétel pedig arányosan 2003-óta a harmadára csökkent.
Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza – állapítják meg az összegzésben.
Hozzáteszik: a magyar élelmiszergazdaság jövőjét illetően meghatározó szerepe lesz annak, hogy az ágazat 2014-2020 között mekkora összegű és milyen célokra felhasználható európai uniós forrásokhoz juthat majd hozzá.
(Forrás: MTI)
