Agyonnyomja a cégeket a bürokrácia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Leginkább a szociális hozzájárulási adó mérséklése lendíthetne a foglalkoztatottságon: 10 százalékos csökkentése egy új munkahely megteremtését jelentené a tíz főt alkalmazó kisvállalatoknál. A kormány bürokrácia-csökkentő csomagjából nem lett semmi, sőt: a cégek összes bevallási kötelezettségének összes rubrikája most a 2005-ös szint duplája. Az Adótanácsadók Országos Egyesülete javaslatokat tett a kormánynak.

Magyarországon a GDP-arányos adóterhelés az EU átlaga körüli, de régiós összevetéseben magas: 2010-es adatok szerint a hazai 37,7 százalékos mutató mellett Szlovákiába 28,1, Romániában 27,2 százalékos az arány – mondta Siklós Márta, az Adótanácsadó Országos Egyesülete általános alelnöke. Az alkalmazottak adóterhelése ezzel szemben kiemelkedően magasnak számít: az OECD-tagállamok sorában 3. Magyarország, 49,4 százalékos mutatóval (egyedülálló, gyermeket nem nevelő munkavállaló esetében – értelemszerűen a családi adókedvezményt igénybe vevőknél az arány kedvezőbb). Mindez a konkrét számok nyelvén azt jelenti, hogy a 2012 márciusi KSH-által számított bruttó 219 000 forintos átlagkeresetből 142 711 forintot vitt haza a dolgozó, és az átlagfizetés a munkaadónak 281 415 forintjába kerül.

A munkaadók terhei idén érdemben nőttek – emlékeztetett Siklós Márta a minimálbér-emelésre és az elvárt béremelésre. A szakértő szerint mindez azért sújtja a cégeket, mert a béremelések mögött nincs teljesítmény-javulás. A magas közterhek következménye az ismét terjedő kényszervállalkozás, a részmunkaidős minimálbéren való foglalkoztatás, vagyis a feketegazdaság erősödése – mondta a szakértő.

Fojtogat a bürokrácia

Az EU-ban kiugróan magas, a közösségi átlag kétszerese a hazai vállalkozásokat terhelő bürokratikus kötelezettségek szintje; második a listán jócskán lemaradva Görögország – ezt már Vadász Iván, a szervezet másik alelnöke mondta. Az egyesület saját felmérése alapján az összes bevallási kötelezettség összes rubrikája most a 2005-ös szint több mint duplája – sorolta a megdöbbentő adatokat Vadász Iván.

Munkaviszony létesítéséhez pusztán a bérszámfejtőnek 14 dokumentumot kell kitöltenie és lefűznie – ezek közül 4 az egyesület szerint teljesen értelmetlen és azonnal törölhető. A munkavállaló kilépésénél 11 dokumentummal dolgozik a bérszámfejtó: ezek közül 3 törölhető volna, ötöt pedig össze lehetne vonni – sorolta a konkrétumokat Vadász Iván, aki úgy vélte: az állam intézményei nem képesek az általuk bekért adatmennyiség feldolgozására, mert számos, azokból származó összegzést soha nem készítenek el.

Súlyosnak nevezte az alelnök a szociális juttatások cégekre hárított adminisztrációs és anyagi terheit – ilyen a gyermek után járó pótszabadság, a szülési szabadság, a betegszabadság, és a táppénz hozzájárulás. Utóbbi jogcímen a cégek 19 milliárd forintot fizettek a büdzsébe 2010-ben.

Szabotálták a kiváló programot

A Nemzetgazdasági Minisztérium 101 pontos programja nyomán egy évvel ezelőtt meghozott, a bürokrácia-csökkentésről szóló kormányhatározat egészen kitűnő, ráadásul 20 éve példátlan, széleskörű egyeztetés nyomán született meg – mondta Zara László, a szervezet elnöke. A kormányhatározat külön pozitívuma, hogy konkrét intézkedéseket és hozzájuk rendelt határidőket tartalmaz. Szükség is van rájuk: a cégek adminisztrációs költségei elérik a GDP 10,5 százalékát, kisebb cégeknél ráadásul 18-szoros (!) az adminisztrációs költség, mert a kicsiktől is szinte ugyanolyan bevallásokat vár el az állam, mint a külön erre szolgáló apparátust működtető nagyvállalatoktól – tette hozzá az elnök.

A gondot az jelenti, hogy a határozat egyetlen eleme sem valósult meg, sőt tovább nőtt az adminisztráció – mondta Zara László. Az adófolyószámlák száma nem csökkent, hanem megduplázódott; a munkavállalókról szóló adatszolgáltatások jelentős egyszerűsítése a közelgő szeptemberi határidő ellenére elmaradni látszik; elmaradt még a házipénztárra vonatkozó szabályok életszerűvé tétele, a kevesebb papírfelhasználást lehetővé tévő új szabályozás és az elektronikus számlázás egyszerűsítését jelentő új jogszabályok megalkotása is.

A szociális hozzájárulási adó fáj a legjobban

A zömében a kkv-szektorhoz tartozó cégeket képviselő egyesület mindezekért elsősorban azt javasolja a kormánynak, hogy csökkentse a szociális hoázzájárulási adó mértékét – mondta Zara László, aki szerint a terhek 10 százalékos csökkentése egy új munkahely megteremtését jelentené a tíz főt alkalmazó kisvállalatoknál.

Az Adótanácsadók Országos Egyesülete ezen túl üdvözölné a fent említett Egyszerű Állam program kormánydöntés szerinti végrehajtását, a minimálbér-emelés GDP-növekedéshez igazítását, valamint azt is, ha az állam – teherbíró képességéhez mérten – levenné a cégek válláról a szociális feladatok ellátásának terhét.

Az Adó Online kérdésére Zara László elmondta: az evát váltó, új kisvállalkozói adóról annyit tudnak, amennyi a nyilvánosság előtt megjelent. Az adószakértő megjegyezte: ha 20 fős limithez kötik az új adónem hatálya alá tartozást, akkor a hazai cégek 98 százaléka tartozhat ide, számukra pedig az evához hasonló átalányadózást kínálni nem lehetséges.

---