Alanyi adómentes kisadózó külföldi ügyletei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Az alanyi adómentesség legfőbb jellemzője, hogy az üzleti események zömében nincs áfafizetési kötelezettség és adólevonási lehetőség sem. Ami azonban csak általánosságban igaz.

Alanyi adómentes kisadózónak nevezzük azokat a katásokat (is), akiknek éves árbevételük nem haladja meg a 6 000 000 forintot, és az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében alanyi adómentességet választottak, melyet bejelentettek az állami adóhatóságnak. (A zárójelben lévő is szócska arra utal, hogy alanyi adómentes lehet bármely vállalkozás, függetlenül attól, hogy az adózásban milyen jövedelem-elszámolási módot alkalmaz.)

Az alanyi adómentesség legfőbb jellemzője, hogy az üzleti események zömében nincs áfa-fizetési kötelezettség és adólevonási lehetőség sem. Ezért a főszabály szerint bevallást sem kell benyújtani és nyilvántartásokat sem kell vezetni. Persze ez csak általánosságban igaz.

[htmlbox adomozaik]

 

 

Az általános forgalmi adóról szóló törvény XIII. fejezetének 193-195.§-aiban a törvényalkotó hosszan sorolja azokat az eseteket, amikor az adóalany az alanyi adómentesség időszakában „nem járhat el alanyi adómentes minőségében”, hanem az általános szabályokat kell alkalmaznia. Például, ha egy terméket valamely Közösségi tagállamból szerez be, vagy ún. harmadik országból importál, akkor nem alkalmazhatja az alanyi áfa-mentesség szabályait.

Amennyiben a katás adóalany úgy dönt, hogy külföldi kereskedelmi kapcsolatot létesít, akkor közösségi adószámot kell igényelnie a NAV-tól. Kivétel az éves 10 000 eurós termékbeszerzési értékhatár.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény főszabálya szerint a Közösségen belüli termékbeszerzés után áfát kell fizetni. Nem kell azonban áfát fizetnie az alanyi adómentes adóalanynak, ha a Közösségen belüli termékbeszerzéseinek összesített áfa nélküli értéke nem haladja meg az évi 10 000 eurót, mert eddig az értékhatárig nem beszélünk Közösségen belüli beszerzésről. Persze ez utóbbi szabály alól is vannak kivételek. Ilyen a jövedéki adóköteles termék beszerzése, valamint az új közlekedési eszköz vásárlása másik tagállamban, melyek értékhatár nélkül adókötelesek. A 10 000-es szabályt egyébként nem kell alkalmazni, csak ezt is be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Ha a katás alanyi adómentes adóalany a Közösségen belülre terméket értékesít – és ennek a forintra átszámított értékével együtt is tudja tartani az évi 6 000 000 forintos árbevételi értékhatárt, – a közösségi adószámmal rendelkező tagállami adózónak, akkor a magyar adóalany áfa nélkül számláz, és emiatt nem kell közösségi adószámot kérnie. (Megjegyzem, hogy a gyakorlatban ezt a másik fél nem minden esetben fogadja el.)

Az áfa-törvény értelmében mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, a Közösség területére. Ez a szabály független attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.

 

Amennyiben az alanyi adómentes adóalany a Közösség másik tagállamában illetőséggel rendelkező adóalanynak szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatást vesz tőle igénybe, az első teljesítést megelőzően közösségi adószámot kell kérnie. Ha az értékesített szolgáltatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 37-49.§-ai szerint külföldön teljesítettnek minősül, akkor a kibocsátott számlára rá kell írni, hogy az áfa-törvény területi hatályán kívüli értékesítés.

A törvény 193.§ (1) bekezdésének d) pontja értelmében az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében, a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében. Tehát ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá az áfa szempontjából, mint az általános szabályok szerint adózókra. Ebből következik az is, hogy az ezen tevékenységéhez tartozó költségek általános forgalmi adója levonható, ha az előírt egyéb feltételek fennállnak.

Az általános szabály szerint, az alanyi adómentes adózó belföldi tevékenysége után áfa-bevallás benyújtására nem kötelezett. De abban az esetben, ha a Közösségen belül az áfa-törvény területi hatályán kívül eső szolgáltatást értékesít, akkor áfa-bevallást kell benyújtania.

Megjegyzem, hogy a nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Mindezeket ismerve – mely csak a legfontosabb előírásokat tartalmazza, – könnyen belátható, hogy aki rendszeres külföldi kereskedelmi kapcsolatot tervez, annak nem célszerű katásnak maradnia, mert az egyébként irreálisan megkönnyített nyilvántartás mellett az általános forgalmi adó rendszerének és ellenőrizhetőségének megfelelő részletező nyilvántartásokat is kell vezetni. A különböző ügyletek megítéléséhez és az analitikák vezetéséhez pedig könyvelő szükséges. A kata így elveszti előnyeit és csak a társadalombiztosítási kötelezettség szempontjából marad kedvező.  

---