Alanyi adómentesség: eligazít a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fontos kivételekre és az eljárás rendjére hívja fel a figyelmet az adóhatóság.


Azon adóalanyoknak, amelyek gazdasági tevékenységüket 2013. január 1-jét megelőzően kezdték, azonban nem alkalmazták az alanyi adómentesség szabályait, akkor jogosultak az alanyi adómentesség választására 2013-tól, ha bevételük sem a 2012-ben ténylegesen, sem a 2013-ban „ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen” nem haladja meg a 6 millió forintot. Az alanyi adómentesség választását december 31-ig kell bejelenteniük az adóhatóságnak – tartalmazza a NAV közleménye.

Ha az alanyi adómentesség azért szűnik meg, mert a tárgy naptári évben az adóalany bevétele ténylegesen meghaladja az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.

Kivételt jelent, hogy azok a 2011-ben vagy 2012-ben az 5 millió forintos értékhatár túllépése miatt alanyi adómentes státuszukat elvesztett adóalanyok, akiknek 2012-es bevétele nem érte el a 6 millió forintot, szintén jogosultak alanyi adómentességet választására, de csak akkor, ha 2013-ra ésszerűen várható, illetve tényleges bevételük nem haladja meg a 6 millió forintot. Ebben az esetben az adóalany alanyi adómentesség választására vonatkozó bejelentését meg kell előzze az értékhatár átlépésére vonatkozó bejelentése, amelyet az értékhatár átlépésétől számított 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.

Például abban az esetben, ha az adóalany értékesítéseinek ellenértéke 2012. december 6-án meghaladja az 5 millió forintos értékhatárt, amely miatti alanyi adómentesség megszűnést 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatósághoz, e bejelentést követően tehet az adóalany – a 6 millió forintos értékhatár-feltétel teljesülése esetén – 2013. évre vonatkozóan az alanyi adómentesség választására bejelentést.

A tevékenységüket jövőre kezdő adóalanyok az alanyi adómentesség választását az adóalanyként történő bejelentkezéssel egyidejűleg tehetik meg. Esetükben a 6 millió forintos, naptári évre vonatkozó (várható) bevételnek az adóalanyiság időszakára időarányosan eső részét kell figyelembe venni bevételi értékhatárként.

Nem kell bejelentést tenniük az alanyi adómentesség választására vonatkozóan azoknak az adóalanyoknak, akik 2012. évben is alanyi adómentesek voltak és 2013. évben is alanyi adómentesként kívánnak eljárni, feltéve, hogy a 2013. évre ésszerűen várható bevételük nem haladja meg a 6 millió forintot.

Fontos megjegyezni, hogy az értékhatár meghatározása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni, amelybe az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke nem számítandó bele – írja közleményében az adóhatóság.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

A jövedelem-(nyereség-) minimum szabályozás kapcsolata az egyéb társaságiadó-jogintézményekkel

A jövedelem-(nyereség-) minimum nem újkeletű a társasági adó rendszerében, cikkünk nem is a jogszabályi háttér ismertetésével kíván foglalkozni, hanem azt vizsgálja meg, hogy miként befolyásolja bizonyos más társasági adó jogintézmények alkalmazhatóságát az, ha az adózó az adóalapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 6. § (5) bekezdés b) pontja alapján állapítja meg.

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.