Alig emelkedett a létminimum – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egy felnőttből álló háztartás havi létminimuma 2012-ben 85,96 ezer forint volt; ez 2,4 százalékkal magasabb, mint egy esztendővel azelőtt. Az InfoTandem heti infografikájáról az is leolvasható, hogy egy tipikus négyfős családnál fejenként 62,32 ezer forintra rúgott ez a summa.


A létminimum egy olyan küszöbérték, amelyből szerényen fedezhető a magánháztartásokban élők folyamatos életvitele. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által 1991 óta évente közölt mutató kiszámításához az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épülő normatív módszert alkalmazzák. Az ennek alapjául szolgáló élelmiszerkosarat az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet állítja össze. Tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi a teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet, értékét pedig az abban szereplő mintegy száz tétel aktuális forintösszege adja. A létminimumot az ezen élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke határozza meg.

 

Azon háztartások jönnek számításba, amelyeknél az élelmiszer-fogyasztási számla a rájuk jellemző normatíva körüli plusz-mínusz 20 százalékos sávba esik, továbbá a jövedelmük nem irreálisan nagy vagy kicsi, és nincsenek beruházási jellegű kiadásaik. E feltételeknek 2012-ben a háztartási költségvetési és életkörülmény felvételben részt vevők közül összesen 1779 háztartás (984 aktív, 728 nyugdíjas, s 67 egyéb inaktív) felelt meg; ők adták a létminimum meghatározásának háztartásállományát.

Ezen állomány Magyarországon 546 ezer háztartást, ezekben 1 millió 280 ezer személyt, s havi átlagban 88,95 milliárd forintos fogyasztási kiadást reprezentált. Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték háztartásonként 163 ezer forintra jött ki. E háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, 1 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. Lakásfenntartási kiadásokra 30,7 százalékot fordítottak, ennek 60 százaléka energia vásárlására ment el.

Az élelmiszerkosár alapján tavaly havi 24,09 ezer forint volt egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívája. A különböző korú személyek tápanyagszükséglete eltérő, amit különféle szorzókkal fejeznek ki. Így például a két aktív korú felnőttből és két – legfeljebb 14 éves – gyermekből álló háztartás normája 85,68 ezer forint volt. Az egyéb kiadásokat is számba vevő létminimum szempontjából szintén az aktív korú felnőtt számít egy fogyasztási egységnek, akinek átlagos létminimum-értéke 2012-ben havonta 85,96 ezer forintot tett ki; ez 2,4 százalékkal magasabb, mint egy esztendővel azelőtt.

Az első felnőtt személy mellett a többiek egynél kisebb egységet képviselnek, hiszen számos olyan kiadás van, ami független a tagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris. Az 1779 háztartásból álló sokaság 1035 ezer fogyasztási egységet képviselt tavaly. A fent említett tipikus négyfős háztartás létminimuma 249,28 ezer forintra rúgott, ami egy főre vetítve 62,32 ezer forintnak felel meg. A különböző háztartástípusokra érvényes fejenkénti értékek 2012-ben – a 69,5 ezer forintos átlag körül – az 53 ezer és 86 ezer forint közötti sávban szóródtak.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.