Állami fejlesztés magánpénzből

Adó

2007. március 9. Adó Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Spórolhatnak elvileg az adófizetők azon, ha az állam helyett magáncégek építenek és üzemeltetnek autópályákat, börtönöket, kollégiumokat. Az úgynevezett PPP-konstrukció hosszú távú költségvetési hatásairól és kockázatairól viszont keveset tudunk.

PPP-konstrukcióban épül meg 2010 tavaszáig a Dunaújváros és Pécs közötti autóút kétszázmilliárd forintos beruházással – jelentette be a héten Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A mostanában egyre népszerűbb hármbetűs kifejezés azokat az állami megrendelésre történő beruházásokat takarja, amelyeket magántőke bevonásával valósítanak meg. Lényegében ez azt jelenti, hogy egy magáncég végzi az állam által kívánt infrastruktúra tervezését, építését és működtetését, vállalva mindezek költségeit.

Cserében az állam meghatározott ideig, akár évtizedekig díjat fizet a
beruházónak szolgáltatásaiért.

A PPP (Public Private Partnership) előnyeként szokták említeni, hogy jóval
hatékonyabb a tisztán állami beruházásoknál, valamint azt, hogy rövid távon mentesíti a költségvetést az óriási költségektő. A PPP beruházásoknak a költségvetésre és a gazdaság egészére gyakorolt közép- és hosszú távú hatásairól azonban keveset tudunk – hívta fel a figyelmet Auth Henrik, az MNB alelnöke a héten rendezett szakmai konferencián. Véleménye szerint csak korrupciómentes állami adminisztráció alkalmazhatja hatékonyan a köz- és a magánszféra hasonló együttműködési módját.

Tény, hogy a hazai PPP-gyakorlat első szakaszában ez nem jött össze
Magyarországon: nem sikerült megfelelően képviselni az állam, és így azt
adófizetők érdekeit sem. Elég csak az Európa legdrágább sztrádájaként
emlegetett M5-ös építésére és üzemeltetésére gondolni. Nagy gondot okozott például az, hogy a tervezettől elmaradt forgalom miatt az államnak kellett kompenzációt fizetnie az üzemeltető társaságnak.

A hatékonyságra és a beruházások hosszú távú hatásaira vonatkozó kételyek ellenére az állam előszeretettel használja mostanában a magánszféra pénzét.
Az autóutak mellett idén két börtön (a tiszalöki és a szombathelyi) is
PPP-konstrukcióban épül, de kollégiumok és sportlétesítmények
létrehozásában is szerepet vállalnak magáncégek. A közeljövőben a 221
milliárd forintra becsült költségű kormányzati negyed, a negyvenmilliárd
forint beruházási értékű Ferihegy Expressz, valamint húszmilliárdos
elektronikus útdíj-rendszer kiépítése valósulhat meg PPP-konstrukcióban.

Forrás: Világgazdaság

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.