Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Várhatóan április 1-jén hatályba lép hatályba a Munka Törvénykönyvének módosítása, ami pontot tehet a szabadság kiadásával kapcsoltban kialakult értelmezési viták végére. A törvényjavaslatot már tárgyalják a képviselők, ha elfogadják, öt munkaügyi tárgyú törvény is módosulhat. Kimelünk néhány tervezett változást, a törvény elfogadását követően pedig más módosításokra is kitérünk majd a Jogszabályfigyelőben.
A tervezett módosítások elsősorban a jogalkalmazást segítik. 2006. januárjától él az a szabály, hogy a kölcsönmunkavállalót a többi dolgozóéval azonos természetbeni juttatások illetik meg, ha határozott idejű kölcsönzés esetén legalább két éve, határozatlan idejű kölcsönzés esetén pedig legalább egy éve dolgozik a kölcsönvevőnél. A Törvényjavaslat ezért pontosítaná az szja-törvényt, hogy a munkaerő-kölcsönzés, mint speciális munkaviszony alatt kapott természetbeni juttatások is úgy legyenek adómentesek, mint a munkaviszonyban kapott ilyen juttatások.
A törvényjavaslat vélelmezi, hogy ha a munkaviszony időtartama – mivel azt szerződéskötés hiányában nem határozták meg a szerződésben – nem állapítható meg, akkor a szerződést határozott időre létrejöttnek kell tekinteni. A hatályos szabályozás értelmében a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, az ügyelet és a készenléti díj tekintetében akkor kell ugyanazokat a szabályokat alkalmazni a kölcsönmunkavállalóra mint a munkaviszonyban lévőre, ha legalább hat hónapja dolgozik folyamatosan a kölcsönvevőnél. A hat hónapot a tervezet 183 napra pontosítja a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
A tervezet lehetővé tenné, hogy a természetbeni munkabér, illetve juttatás, valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerint munkáltató által igénybe vehető kedvezménnyel adható juttatások tekintetében ne a kölcsönadót tekintsék munkáltatónak. Ezért ezeket a juttatásokat a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapná meg, akit az adójogi szabály módosítása alapján majd szintén munkáltatónak kell tekinteni.
Ebben a törvényben módosítanák a szabadság kiadására vonatkozó szabályozást is, ugyanis az Alkotmánybírróság 2007. március 31-el hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint a következő év június 30-ig átvihető az előző évi szabadság egy része. A megsemmisített rendelkezés pótlására 2007. március 31-ig van lehetőség, ezt követően a szabályozás hatályát veszti. A javaslat – az alkotmánybírósági kifogásokat szem előtt tartva – két elemből áll. Egyrészt a következő évre való átvitel nem a teljes szabadságra, csak az alapszabadság egynegyedére terjedne ki. Másrészt pedig pontosan definiálnák a kivételes gazdasági érdek fogalmát.
Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.
Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.
Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
