Munkaügyi változásokról tárgyal a parlament


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várhatóan április 1-jén hatályba lép hatályba a Munka Törvénykönyvének módosítása, ami pontot tehet a szabadság kiadásával kapcsoltban kialakult értelmezési viták végére. A törvényjavaslatot már tárgyalják a képviselők, ha elfogadják, öt munkaügyi tárgyú törvény is módosulhat. Kimelünk néhány tervezett változást, a törvény elfogadását követően pedig más módosításokra is kitérünk majd a Jogszabályfigyelőben.

Munkaerőkölcsönzés

A tervezett módosítások elsősorban a jogalkalmazást segítik. 2006. januárjától él az a szabály, hogy a kölcsönmunkavállalót a többi dolgozóéval azonos természetbeni juttatások illetik meg, ha határozott idejű kölcsönzés esetén legalább két éve, határozatlan idejű kölcsönzés esetén pedig legalább egy éve dolgozik a kölcsönvevőnél. A Törvényjavaslat ezért pontosítaná az szja-törvényt, hogy a munkaerő-kölcsönzés, mint speciális munkaviszony alatt kapott természetbeni juttatások is úgy legyenek adómentesek, mint a munkaviszonyban kapott ilyen juttatások.

A törvényjavaslat vélelmezi, hogy ha a munkaviszony időtartama – mivel azt szerződéskötés hiányában nem határozták meg a szerződésben – nem állapítható meg, akkor a szerződést határozott időre létrejöttnek kell tekinteni. A hatályos szabályozás értelmében a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, az ügyelet és a készenléti díj tekintetében akkor kell ugyanazokat a szabályokat alkalmazni a kölcsönmunkavállalóra mint a munkaviszonyban lévőre, ha legalább hat hónapja dolgozik folyamatosan a kölcsönvevőnél. A hat hónapot a tervezet 183 napra pontosítja a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.

A tervezet lehetővé tenné, hogy a természetbeni munkabér, illetve juttatás, valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerint munkáltató által igénybe vehető kedvezménnyel adható juttatások tekintetében ne a kölcsönadót tekintsék munkáltatónak. Ezért ezeket a juttatásokat a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapná meg, akit az adójogi szabály módosítása alapján majd szintén munkáltatónak kell tekinteni.

A szabadság kiadása

Ebben a törvényben módosítanák a szabadság kiadására vonatkozó szabályozást is, ugyanis az Alkotmánybírróság 2007. március 31-el hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint a következő év június 30-ig átvihető az előző évi szabadság egy része. A megsemmisített rendelkezés pótlására 2007. március 31-ig van lehetőség, ezt követően a szabályozás hatályát veszti. A javaslat – az alkotmánybírósági kifogásokat szem előtt tartva – két elemből áll. Egyrészt a következő évre való átvitel nem a teljes szabadságra, csak az alapszabadság egynegyedére terjedne ki. Másrészt pedig pontosan definiálnák a kivételes gazdasági érdek fogalmát.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.