Ami a fizetett Gyurcsány-mellékletből kimaradt
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár a fizetett tanulmányában Gyurcsány még nem említette, tegnap elárulta, hogy negyven százalékban adó- és járuléknöveléssel kompenzálná az első év adócsökkentését, ám még mindig nem ismert, a „vésztartalék” hatvan százalékát, 180 milliárd forintot Gyurcsány mely állami kiadásokból vonná el.
A miniszterelnök Népszabadságban megjelent fizetett cikkéből még nem derült ki, hogy a 300 milliárdos adócsökkentési alapot, – „a vésztartalékot” – minek a terhére hozná létre a kormányfő, az alap 40 százalékára, 120 milliárd forintra már magyarázatul szolgált. Kiderült továbbá az is, hogy a vállalati adókedvezmények részleges kivezetésével a cégek adóterhelése csak 25 milliárddal csökkenne, jóllehet a társasági adó irányszámai alapján a csomag bejelentésekor ennél jóval nagyobb összeg volt feltételezhető.
Kimaradt intézkedések
Az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adója nőne tíz százalékkal, háromszorosára emelkedne a rehabilitációs járulék, lényegében nem lehetne cégautókra költséget elszámolni, s a természetbeni juttatásokat – ilyen például az étkezési és üdülési utalvány – 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással (eho) terhelnék meg.
Mindebből Gyurcsány 120 milliárd forint bevételre számít. 180 milliárd forintot a kormány a „feszesebb költségvetéssel” spórol, de tartalékokkal együtt, hogy azért „baj ne legyen”. Hogy ezt a 180 milliárd forintot a kormányfő mely területektől venné el, egyelőre nem világos.
A rehabilitációs járulék jelenleg 164 400 forint évente, ezt az összeget húszfőnként kell megfizetniük azoknak a cégeknek, amelyek nem alkalmaznak csökkent munkaképességű munkavállalót – mondta a FigyelőNetnek Oldal György, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke.
Bevételek növelése kérdőjelekkel
A szakember tapasztalata szerint a cégek általában megfizetik ezt az összeget, mivel gyakran nem képesek olyan munkát kínálni, amit csökkent munkaképességű munkavállaló is el tud látni. A járulék háromszorosára emelése (közel félmillió forint húsz főnként) miatt Oldal György szerint sok vállalkozó papíron inkább többfelé darabolja a cégét. (A miniszterelnök az intézkedést tájékoztatóján azzal indokolta: a hazai csökkent munkaképességűek foglalkoztatási aránya töredéke az uniós átlagnak.)
Az alelnök értetlenül áll azon bejelentés előtt is, hogy lényegében semmilyen költséget nem lehet majd gépkocsira elszámolni. Jelenleg is csak akkor lehet minden költséget elszámolni gépkocsira, ha a vállalkozó megfizeti a borsos cégautóadót. Nem világos, a költségek elszámolásának megszüntetésétől miért vár a kormányzat bevételnövekedést, hiszen a cégautóadó bevételi forrás – tette hozzá.
Juttatások: adómentesből adóköteles
Az adószakember abban sem hisz, hogy a munkavállalók juttatásainak a 11 százalékos ehoval történő megterhelése többletbevételt hoz a költségvetésnek, véleménye szerint a munkaadók jelentősen visszavesznek majd a juttatásokból az adómódosítás hatására. Hasonló véleményen van Pataky Péter is, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
A szakszervezeti vezető szerint az adómentes juttatásokat a munkaadó éppen azért adja, mert adómentesek, s ha adókötelessé teszik azokat, a munkaadó megvonhatja azokat. Így komoly többletbevétele sem keletkezik a költségvetésnek, ugyanakkor a munkavállalók is rosszul járnak.
Forrás: Figyelőnet
