Amit a könyvvizsgálatról tudni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2011/6. számában megjelent írás a könyvvizsgálat, a könyvvizsgálói tevékenység néhány fontos elemével foglalkozik, elsősorban a számviteli törvény által szabályozott számviteli információs rendszer előírásai alapján. A cikkből a társasági törvény könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályait emeltük ki.

A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Fontos tudni, hogy a könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást, amely a fenti feladatainak tárgyilagos és független módon történő ellátását veszélyeztetheti. (Külön törvény határozza meg a társaság könyvvizsgálója által végezhető kiegészítő tevékenységek körét, a szolgáltatásnyújtás feltételeit és korlátait.)

Ha a számviteli törvény szerint a könyvvizsgálat kötelező, vagy azt a társasági szerződés egyébként előírja, akkor a legfőbb szerv köteles könyvvizsgálót választani, meghatározva a vele kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát is. Könyvvizsgálóvá az választható meg, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. Ha jogi személyt választanak könyvvizsgálóvá, úgy a jogi személynek ki kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére – tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.

Nem lehet könyvvizsgáló ugyanakkor a társaság alapítója, illetve tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint e személyek közeli hozzátartozója, élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.

A könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának időtartama nem lehet rövidebb, mint az őt megválasztó taggyűléstől (közgyűléstől) az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyűlésig (közgyűlésig) terjedő azon időszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. Kiemelendő, hogy a könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása sem. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának minősül, ha a könyvvizsgáló a megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidő eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a legfőbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania.

A könyvvizsgáló feladatának teljesítése érdekében a gazdasági társaság könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénzforgalmi számláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a bizottság kezdeményezheti a könyvvizsgáló bizottsági ülésén történő meghallgatását. A könyvvizsgáló is kérheti ugyanakkor, hogy a felügyelőbizottság az általa javasolt ügyet tűzze napirendjére, illetve, hogy a felügyelőbizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehessen. A könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a beszámolót tárgyaló ülésére meg kell hívni, ahol a könyvvizsgáló köteles részt venni.

Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak felelősségét vonja maga után, köteles a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni. Ha erre nem kerül sor, illetve a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről köteles a cégbíróságot értesíteni.

Umenhoffer Ferenc cikke kimerítő részletességgel foglalkozik a könyvvizsgálat szükségességével, céljával, tartalmával, kapcsolatrendszerével, a könyvvizsgálat jogi szabályozásával és intézményrendszerével, beleértve a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát és a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert. Ismerteti a könyvvizsgálói törvény módosulásait, a könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat, illetve a saját elhatározásból vállalt könyvvizsgálatot, a könyvvizsgáló alkalmazásának szabályait, a könyvvizsgáló feladatait, jogait és kötelességeit. A cikk kitér a könyvvizsgálói jelentés tartalmával, kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés könyvvizsgálatával, a könyvvizsgálói záradékkal kapcsolatos kérdésekre és boncolgatja a könyvvizsgálat és a beszámolók nyilvánosságának kapcsolatát is.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.