Amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról tudni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállásával az adóhatósági és vámhatósági feladatokat csak részben vonták össze, így az adózóknak, ügyfeleknek továbbra is a két szakmai területtel kell tartaniuk a kapcsolatot – olvasható az Adó szaklap 2011/3-4. számában.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóztatási szerve, a vámszerve, illetve a nyomozószerve útján látja el az állami adóhatósági, a vámhatósági, valamint a hatáskörébe utalt bűncselekmények esetében a nyomozó hatósági feladatokat. Az integráció jelenlegi állása szerint tehát a feladatok ellátása egy szervezet keretei között valósulnak meg, azzal azonban, hogy az adóhatósági, a vámhatósági és a nyomozó hatósági tevékenység nem lett összevonva. Ez azt jelenti tulajdonképpen, hogy az adóhatósági és vámhatósági feladatokat csak részben (pl. végrehajtás) vonták össze, így az adózóknak, ügyfeleknek továbbra is a két szakmai területtel kell tartaniuk a kapcsolatot. Lássuk, mit is jelent mindez!

Az adózói folyószámlákat nem vezetik össze
Az adózói folyószámlákat első lépésben nem vezetik össze, mind az adóztatási, mind pedig a vámszerv vezeti tovább a saját folyószámlarendszerét, de egységes irányítás alatt. Mivel a folyószámlarendszerek hátteréül szolgáló informatikai rendszerek és jogszabályi rendelkezések lényegesen különbözőek voltak, így kiemelt, és ezért az induláskor nem vállalható kockázatot jelentett volna a két folyószámla január elsejével történő összevezetése. Fontos tudni, hogy a két folyószámla a nettó pótlékszámítás során egymástól teljes mértékben független, vagyis a nettó pótlékszámítás során az állami adóhatóságnál fennálló esetleges túlfizetés nem csökkenti a vámhatóságnál fennálló tartozást és fordítva. Ezzel együtt a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az adóhatóságnál fennálló túlfizetést a vámhatóságnál fennálló tartozására kérje az adózó átvezetni. Fel kell hívni, azonban a figyelmet arra, hogy átvezetés esetén a tartozás megfizetésének napja az a nap, amelyik napon a tartozást nyilvántartó adóhatóság számláján a befizetést jóváírják. A két folyószámlarendszer összevezetésére egyébként az előzetes elképzelések szerint 2012. január 1-jétől kerülhet sor.

Külön ügyfélszolgálat működik
Szintén a két hatóság kezdeti elkülönültségét jelzi, hogy az adóztatási szerv keretében működő – korábbi APEH-os – ügyfélszolgálatok nem tudnak szélesebb, az adóhatósági hatáskört meghaladó tárgykörben ügyintézést biztosítani. Így például jövedéki ügyben továbbra is a vámhatóságot kell felkeresni és ott kell tájékozódni. Természetesen a két telefonos ügyfél-tájékoztató rendszerben is biztosított lesz az átjárhatóság.

Az adóigazolások beszerzése
Fontos kiemelni azt is, hogy a két szervezet összevonása számos adminisztrációs tehercsökkenéssel jár. A jövőben a vámhatósági eljáráshoz nem kell majd az adóztatási szervtől adóhatósági igazolást kérni a fennálló tartozásról, illetve annak hiányáról (és ez fordítva is igaz). Az adóhatóság és a vámhatóság a másik szervnél fellelhető adatokat hivatalból szerzi be. Itt kell megemlíteni, hogy január elsejétől az ún. együttes adóigazolás (amely tartalmazza az adózó állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását, illetve azok hiányát) iránti kérelem illetékfizetés szempontjából a korábbi szabályozástól eltérően már egy kérelemnek minősül.

A párhuzamos feladatellátás kiküszöbölését célozza, hogy január elsejétől a vámhatóság a végrehajtási eljárás lefolytatására nem rendelkezik hatáskörrel. Az adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések esetében a végrehajtás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik teljes körűen. Ennek megfelelően a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban hitelezőként is az állami adóhatóság jár el valamennyi, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések esetében. A fizetési könnyítési, adómérséklési kérelmeket továbbra a kötelezettséget megállapító vámszervhez kell benyújtani.

Dr. Vida Ildikó cikke a fentieken túl részletesen ismerteti a Nemzeti Adó- és Vámhatóság feladatait, szervezeti felépítését, a hatósági munka szervezetrendszerét is.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 12.

Karácsony: Az Ab kimondta, hogy adó a szolidaritási hozzájárulás

Önkormányzat-ellenes a jövő évi központi költségvetési javaslat, és minden önkormányzati vezető dolga megpróbálni orvosolni a károkokat – mondta Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) évzáró sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.