Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye a társasági adóban 2024-től (II. rész)
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Helyi érdekű adóparadicsomot ígér két Győr-Moson-Sopron megyei település önkormányzata a vállalkozásoknak. Az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak az odatelepedő cégek, hanem az érintett falvak is sokkal jobban járnak az iparűzési és az építményadó megszüntetésével.
Üzleti ajánlatot tett a Győr melletti Tápszentmiklós önkormányzata a cégvezetőknek. Honlapjukon azt ígérik: ha csatlakoznak „az iskolamentéséről és országosan elismert családtámogatási rendszeréről híres településhez, iparűzési adót az átlépéstől kezdve nem kell fizetniük!”
Az ötletet Rábacsécsényből merítették, cserébe átadták nekik iskolamentő elképzeléseiket: többgyermekes családokat telepítettek le az ország különböző vidékeiről, így növelték az oktatási intézmény tanulólétszámát.
A jelek szerint mindkét elképzelés életképes és jövedelmező. A hatszázhúsz lélekszámú Rábacsécsénynek három évvel ezelőtt tizenkét vállalkozója volt. A tőlük beszedett, 1,1 százalékos iparűzési adó meghaladta az egymillió forintot, de a kettőt már soha nem érte el. Márpedig pénzre szüksége volt a Rába folyó vidékének szépségeire alapozott idegenforgalmi terveket dédelgető településnek, mely bölcsődét, óvodát, nyolcosztályos tagiskolát tart fenn, kiválóan megszervezte a házi betegellátást, s elképzelései között egy öregek otthonának a létesítése is szerepel.
Az iparűzési és építményadó két éve megszavazott megszüntetése után hét vállalkozás tette át a székhelyét a faluba. Ezek főleg szállítmányozó cégek, tehát sok autójuk van, ami a legnagyobb előny ebben a történetben. Rábacsécsény elveszített ugyan egy-kétmilliót a két adóforma megszüntetésével, ám a letelepedők gépjárműadója csaknem tizenegymillió forint éves bevételt hoz nekik.
Az igazsághoz tartozik, hogy az új cégek többsége csupán a székhelyét telepíti át, tevékenységét csak részben, így munkahelyek közvetlenül nem nagy számban létesülnek Rábacsécsényben. Ám a befolyó bevételből elindított programok több helybélit tudnak foglalkoztatni. A munkaképes emberek többsége persze így is a győri világcégekhez és Csornára jár át dolgozni.
További részletek a Népszabadság cikkében.
Forrás: Népszabadság
Cikkünk második részében a kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye érvényesítésének feltételeit vizsgáljuk meg.
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
A Dél-afrikai Köztársasság a kontinens egyik legerősebb gazdasága. Az ország egykulcsos áfarendszerét 1991-ben vezették be.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!