Kis magyar adóparadicsomok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Helyi érdekű adóparadicsomot ígér két Győr-Moson-Sopron megyei település önkormányzata a vállalkozásoknak. Az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak az odatelepedő cégek, hanem az érintett falvak is sokkal jobban járnak az iparűzési és az építményadó megszüntetésével.
Üzleti ajánlatot tett a Győr melletti Tápszentmiklós önkormányzata a cégvezetőknek. Honlapjukon azt ígérik: ha csatlakoznak „az iskolamentéséről és országosan elismert családtámogatási rendszeréről híres településhez, iparűzési adót az átlépéstől kezdve nem kell fizetniük!”
Az ötletet Rábacsécsényből merítették, cserébe átadták nekik iskolamentő elképzeléseiket: többgyermekes családokat telepítettek le az ország különböző vidékeiről, így növelték az oktatási intézmény tanulólétszámát.
A jelek szerint mindkét elképzelés életképes és jövedelmező. A hatszázhúsz lélekszámú Rábacsécsénynek három évvel ezelőtt tizenkét vállalkozója volt. A tőlük beszedett, 1,1 százalékos iparűzési adó meghaladta az egymillió forintot, de a kettőt már soha nem érte el. Márpedig pénzre szüksége volt a Rába folyó vidékének szépségeire alapozott idegenforgalmi terveket dédelgető településnek, mely bölcsődét, óvodát, nyolcosztályos tagiskolát tart fenn, kiválóan megszervezte a házi betegellátást, s elképzelései között egy öregek otthonának a létesítése is szerepel.
Az iparűzési és építményadó két éve megszavazott megszüntetése után hét vállalkozás tette át a székhelyét a faluba. Ezek főleg szállítmányozó cégek, tehát sok autójuk van, ami a legnagyobb előny ebben a történetben. Rábacsécsény elveszített ugyan egy-kétmilliót a két adóforma megszüntetésével, ám a letelepedők gépjárműadója csaknem tizenegymillió forint éves bevételt hoz nekik.
Az igazsághoz tartozik, hogy az új cégek többsége csupán a székhelyét telepíti át, tevékenységét csak részben, így munkahelyek közvetlenül nem nagy számban létesülnek Rábacsécsényben. Ám a befolyó bevételből elindított programok több helybélit tudnak foglalkoztatni. A munkaképes emberek többsége persze így is a győri világcégekhez és Csornára jár át dolgozni.
További részletek a Népszabadság cikkében.
Forrás: Népszabadság