Kis magyar adóparadicsomok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Helyi érdekű adóparadicsomot ígér két Győr-Moson-Sopron megyei település önkormányzata a vállalkozásoknak. Az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak az odatelepedő cégek, hanem az érintett falvak is sokkal jobban járnak az iparűzési és az építményadó megszüntetésével.

Üzleti ajánlatot tett a Győr melletti Tápszentmiklós önkormányzata a cégvezetőknek. Honlapjukon azt ígérik: ha csatlakoznak „az iskolamentéséről és országosan elismert családtámogatási rendszeréről híres településhez, iparűzési adót az átlépéstől kezdve nem kell fizetniük!”

Az ötletet Rábacsécsényből merítették, cserébe átadták nekik iskolamentő elképzeléseiket: többgyermekes családokat telepítettek le az ország különböző vidékeiről, így növelték az oktatási intézmény tanulólétszámát.

A jelek szerint mindkét elképzelés életképes és jövedelmező. A hatszázhúsz lélekszámú Rábacsécsénynek három évvel ezelőtt tizenkét vállalkozója volt. A tőlük beszedett, 1,1 százalékos iparűzési adó meghaladta az egymillió forintot, de a kettőt már soha nem érte el. Márpedig pénzre szüksége volt a Rába folyó vidékének szépségeire alapozott idegenforgalmi terveket dédelgető településnek, mely bölcsődét, óvodát, nyolcosztályos tagiskolát tart fenn, kiválóan megszervezte a házi betegellátást, s elképzelései között egy öregek otthonának a létesítése is szerepel.

Az iparűzési és építményadó két éve megszavazott megszüntetése után hét vállalkozás tette át a székhelyét a faluba. Ezek főleg szállítmányozó cégek, tehát sok autójuk van, ami a legnagyobb előny ebben a történetben. Rábacsécsény elveszített ugyan egy-kétmilliót a két adóforma megszüntetésével, ám a letelepedők gépjárműadója csaknem tizenegymillió forint éves bevételt hoz nekik.

Az igazsághoz tartozik, hogy az új cégek többsége csupán a székhelyét telepíti át, tevékenységét csak részben, így munkahelyek közvetlenül nem nagy számban létesülnek Rábacsécsényben. Ám a befolyó bevételből elindított programok több helybélit tudnak foglalkoztatni. A munkaképes emberek többsége persze így is a győri világcégekhez és Csornára jár át dolgozni.

További részletek a Népszabadság cikkében.

Forrás: Népszabadság


Kapcsolódó cikkek

2023. szeptember 28.

A forrásbevonásban segíti a vállalkozásokat egy új alkalmazás

Elkészült a Vállalkozói Információs Portállal (VALI) integráltan működő Forrástérkép elnevezésű alkalmazás, amely a finanszírozási lehetőségek bemutatásával segíti a vállalkozásokat, azon belül főként a mikro- és kisvállalkozásokat – közölte az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.

2023. szeptember 28.

Kell-e sírnia Argentínának?

A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.