Amit a tagi kölcsönről tudni kell
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tagi kölcsön bármilyen céllal a társaság rendelkezésére bocsátható, összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg, nyújtása pedig nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé. Tekintve, hogy a tagi kölcsönt a magánszemély az adózott jövedelméből adja, így őt a kölcsönnyújtás után őt ismételten nem terheli szja kötelezettség – derül ki az Adó szaklap 2011/16. számából.
A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosai vagy tagjai külső forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével. Korlátnak számít a Tao-törvény azon rendelkezése, mely szerint az adó alapjának megállapítása során növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a kapott kölcsön – így a tagi kölcsön is – az adóévben ráfordításként meghaladja a társaság saját tőkéjének háromszorosát. Ebben az esetben a tagi kölcsönnek a gazdasági társaság saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részét adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adó alapjának megállapítása során.
A saját tőkéhez viszonyított aránytalanul nagy idegen forrással történő vállalkozásfinanszírozást igyekszik a jogalkotó visszaszorítani oly módon, hogy az amiatt elszámolt tárgyévi kamatköltség arányos részével a társaságnak meg kell növelnie a társasági adó alapját. A szakirodalom ezt az adóalap-növelő tételt a társaság alultőkésítésének szabályaként emlegeti.
A tagi kölcsön felvétele esetén a feleknek körültekintően kell eljárni, szükséges odafigyelni az eljárási rendre, bizonylati fegyelemre, tekintettel arra, hogy a tagi kölcsön felvétele a társaság részére számviteli és pénzügyi kötelezettséget jelent. A tagi kölcsön felvételéről a taggyűlésnek kell határozatot hoznia, melyben be kell mutatni a tagi kölcsön felvételének indokait, dönteni kell a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról, illetve felhatalmazást kell adni a tagi kölcsön szerződésének e feltételekkel történő aláírására a vállalkozás nevében. Amennyiben a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosa adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia. Az egyszemélyes kft., illetve egyéni vállalkozás esetében a vállalkozó saját döntését foglalja írásba a kölcsön felvételéről. Ebben a körben nem is készülhet kölcsönszerződés, így a befizetett összeg könyvelési bizonylata a vállalkozó jegyzőkönyvbe foglalt döntése lesz. Többszemélyes vállalkozás esetén a könyvelési alapbizonylat a kölcsönszerződés lesz. A befizetés megtörténtét pedig a banki kivonat, vagy a bevételi pénztárbizonylat igazolja. Fontos továbbá, hogy a tagi kölcsön és kamatainak visszafizetését is könyvelési bizonylattal kell igazolni.
A tagi kölcsön esetén elengedhetetlen a kölcsönszerződés írásba foglalása. Ebben rögzíteni kell a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (például mire fordítható a kölcsön), ideértve azt is, hogy a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontját, időpontjait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét stb.
A feleknek a kölcsönszerződésben tehát a kamat mértékéről is rendelkezniük kell, amely akár nulla százalék is lehet. Tehát a tagi kölcsön kamatmentesen is nyújtható, ennek azonban az a vonzata, hogy a társaságnak annyi többletjövedelme keletkezik az ügyletből, amennyi a meg nem fizetett kamat összege. A meg nem fizetett kamattal pedig meg kell növelni a társaság adóalapját, illetve utána adót kell fizetni. Ha a tag az általa nyújtott kölcsön után kamatot számít fel, akkor a kölcsön igénybe vevőjével történt megállapodásnak megfelelően, minimumként a jegybanki alapkamat, maximumként a hasonló összegű és feltételű hitelt nyújtó kereskedelmi bank piaci kamata az, aminek a felszámítása indokolható. A tagi kölcsön visszafizetésének időbeli korlátja nincs, a visszafizetés, illetve a törlesztés időpontját a kölcsönszerződésben kell rögzíteni.
Tekintettel arra, hogy a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát az Szja-tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem a felek között fennálló jogviszony szerint minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem a tagi jogviszonnyal összefüggésben illeti meg a magánszemélyt, így az egyéb jövedelemnek minősül. Amennyiben a tag vezető tisztségviselő, esetlegesen munkavállaló, vagy a tag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, akkor a kamatként megszerzett jövedelem nem egyéb, hanem nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelemnek vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülő tagi kölcsön után fizetett kamat az adóalap-kiegészítéssel együtt az összevont adóalap részét képezi (Szja-tv. 29. §).
A tagi kölcsön adókötelezettségével kapcsolatos, példákkal fűszerezett szabályok dr. Kiss Zoltánnak a magánszemély által kapott és nyújtott kölcsön személyi jövedelemadó-kötelezettségéről szóló írásából ismerhetők meg.
