Amit a tagi kölcsönről tudni kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tagi kölcsön bármilyen céllal a társaság rendelkezésére bocsátható, összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg, nyújtása pedig nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé. Tekintve, hogy a tagi kölcsönt a magánszemély az adózott jövedelméből adja, így őt a kölcsönnyújtás után őt ismételten nem terheli szja kötelezettség – derül ki az Adó szaklap 2011/16. számából.

A tagi kölcsön alapvető célja, hogy a forráshiánnyal küzdő gazdasági társaságok, szövetkezetek tulajdonosai vagy tagjai külső forrásbevonás nélkül is segítséget tudjanak nyújtani saját jövedelmük igénybevételével. Korlátnak számít a Tao-törvény azon rendelkezése, mely szerint az adó alapjának megállapítása során növelni kell az adózás előtti eredményt, ha a kapott kölcsön – így a tagi kölcsön is – az adóévben ráfordításként meghaladja a társaság saját tőkéjének háromszorosát. Ebben az esetben a tagi kölcsönnek a gazdasági társaság saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részét adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adó alapjának megállapítása során.

A saját tőkéhez viszonyított aránytalanul nagy idegen forrással történő vállalkozásfinanszírozást igyekszik a jogalkotó visszaszorítani oly módon, hogy az amiatt elszámolt tárgyévi kamatköltség arányos részével a társaságnak meg kell növelnie a társasági adó alapját. A szakirodalom ezt az adóalap-növelő tételt a társaság alultőkésítésének szabályaként emlegeti.

A tagi kölcsön felvétele esetén a feleknek körültekintően kell eljárni, szükséges odafigyelni az eljárási rendre, bizonylati fegyelemre, tekintettel arra, hogy a tagi kölcsön felvétele a társaság részére számviteli és pénzügyi kötelezettséget jelent. A tagi kölcsön felvételéről a taggyűlésnek kell határozatot hoznia, melyben be kell mutatni a tagi kölcsön felvételének indokait, dönteni kell a kölcsön összegéről, a futamidőről és a kamatokról, illetve felhatalmazást kell adni a tagi kölcsön szerződésének e feltételekkel történő aláírására a vállalkozás nevében. Amennyiben a tagi kölcsönt a vállalkozás személyesen közreműködő tulajdonosa adja, akkor az aláírásra a vállalkozás nevében a taggyűlésnek a másik tagot kell felhatalmaznia. Az egyszemélyes kft., illetve egyéni vállalkozás esetében a vállalkozó saját döntését foglalja írásba a kölcsön felvételéről. Ebben a körben nem is készülhet kölcsönszerződés, így a befizetett összeg könyvelési bizonylata a vállalkozó jegyzőkönyvbe foglalt döntése lesz. Többszemélyes vállalkozás esetén a könyvelési alapbizonylat a kölcsönszerződés lesz. A befizetés megtörténtét pedig a banki kivonat, vagy a bevételi pénztárbizonylat igazolja. Fontos továbbá, hogy a tagi kölcsön és kamatainak visszafizetését is könyvelési bizonylattal kell igazolni.

A tagi kölcsön esetén elengedhetetlen a kölcsönszerződés írásba foglalása. Ebben rögzíteni kell a kölcsönnyújtás időpontját, a kölcsön összegét, a kölcsönnyújtás feltételeit (például mire fordítható a kölcsön), ideértve azt is, hogy a társaságnak a kapott kölcsön után kell-e, illetve milyen mértékű kamatot kell és mikor fizetnie, a kamatszámítás módszerét, a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontját, időpontjait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét stb.

A feleknek a kölcsönszerződésben tehát a kamat mértékéről is rendelkezniük kell, amely akár nulla százalék is lehet. Tehát a tagi kölcsön kamatmentesen is nyújtható, ennek azonban az a vonzata, hogy a társaságnak annyi többletjövedelme keletkezik az ügyletből, amennyi a meg nem fizetett kamat összege. A meg nem fizetett kamattal pedig meg kell növelni a társaság adóalapját, illetve utána adót kell fizetni. Ha a tag az általa nyújtott kölcsön után kamatot számít fel, akkor a kölcsön igénybe vevőjével történt megállapodásnak megfelelően, minimumként a jegybanki alapkamat, maximumként a hasonló összegű és feltételű hitelt nyújtó kereskedelmi bank piaci kamata az, aminek a felszámítása indokolható. A tagi kölcsön visszafizetésének időbeli korlátja nincs, a visszafizetés, illetve a törlesztés időpontját a kölcsönszerződésben kell rögzíteni.

Tekintettel arra, hogy a tag által a vállalkozásnak nyújtott kölcsön kamatát az Szja-tv. 65. §-a kifejezetten nem minősíti kamatjövedelemnek, így a jövedelem a felek között fennálló jogviszony szerint minősül. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem a tagi jogviszonnyal összefüggésben illeti meg a magánszemélyt, így az egyéb jövedelemnek minősül. Amennyiben a tag vezető tisztségviselő, esetlegesen munkavállaló, vagy a tag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, akkor a kamatként megszerzett jövedelem nem egyéb, hanem nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. Az egyéb jövedelemnek vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülő tagi kölcsön után fizetett kamat az adóalap-kiegészítéssel együtt az összevont adóalap részét képezi (Szja-tv. 29. §).

A tagi kölcsön adókötelezettségével kapcsolatos, példákkal fűszerezett szabályok dr. Kiss Zoltánnak a magánszemély által kapott és nyújtott kölcsön személyi jövedelemadó-kötelezettségéről szóló írásából ismerhetők meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.