Anya-leánycég: vége a hibrid finanszírozásnak?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió Tanácsa 2014. július 8-án elfogadta a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 2011/96/EU irányelv (közismertebb nevén: anya-leányvállalat irányelv) módosító javaslatát.
A módosításra irányuló javaslatot még 2013. november 25-én terjesztette elő az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az anya-leányvállalat irányelv egyre szélesebb körben elterjedt kijátszásának gátat szabjanak.
Az irányelv elsődleges célja eredetileg arra irányult, hogy olyan cégcsoportok esetében, amelyek több EU-tagországban jelen vannak, az egyik tagállamban működő leányvállalat által a másik tagállamban lévő anyavállalatának fizetett osztalék után elkerüljék a kettős adóztatást úgy, hogy az anyavállalat szerinti állam mentesítette a kapott osztalékot a társasági adófizetés alól.
A mögöttes indok a mentesítésre az volt, hogy a leányvállalat az osztalékot már az adózás utáni eredményéből fizette az anyavállalat részére, az irányelv pedig az adózott jövedelem másik tagállamban történő újabb adóztatását hivatott megakadályozni.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.
Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa
|
Az irányelv, illetve az EU-tagállamok belföldi adójogi szabályzásaiból eredő ellentmondások és különbözőségek azonban lehetőséget nyújtottak az osztalék-kifizetések „kettős nem-adóztatására”, azaz az osztalék oly módon történő kifizetésére, hogy az sem a leányvállalat, sem az anyavállalat szerinti tagállamban nem adózott.
Az utóbbi időben a cégcsoportok egyre szélesebb körben éltek ezzel a lehetőséggel, az Európai Bizottságnál pedig tavaly telt be a pohár, tekintettel arra, hogy óriási összegekről van szó.
A cégcsoportok úgynevezett „hibrid kölcsön” megállapodások alkalmazásával érték el az adómentességet, amelyeknek az a lényege, hogy az „osztalékot” fizető leányvállalat tagállamában a kifizetett összeget az anyavállalattól kapott kölcsön kamataként kezelik, míg az anyavállalat szerinti tagállamban pedig kapott osztalékként.
A leányvállalat az összeget fizetett kamatként levonja a társasági adóalapjából (azaz mentesül a saját tagállamában a társasági adóztatás alól), az anyavállalat szerinti tagállam pedig az irányelv alapján mentesíti az összeget (mint kapott osztalék).
Ezt a kiskaput hivatott megszüntetni a most elfogadott módosító javaslat, amelynek értelmében az irányelv 4. cikkelyének (1) bekezdésének a) pontja ezentúl már csak akkor mentesíti az anyavállalat által kapott osztalékot, amennyiben az nem levonható a leányvállalat szerinti tagállamban, illetve kifejezetten előírja az adóztatást az anyavállalat szerinti tagállamban abban az esetben, ha a kifizetett összeg levonható a leányvállalat társasági adóalapjából.
Az irányelv módosítását a tagállamok 2015. december 31-ig kötelesek átültetni a saját nemzeti adójogszabályaikba.
A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
