APEH: 25 milliárdos illetékbevétel keletkezett az első negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első negyedévben 25,36 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ebből 10,085 milliárd forint márciusban – derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közzétett adatokból.

A befizetések 64 százaléka (16,144 milliárd forint) a háztartások, 36 százaléka (9,216 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik.

A pénzforgalmi bevétel – ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is – 21,819 milliárd forint volt az első negyedévben. A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (18,784 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (3,903 milliárd forint) kapcsán keletkezett. A háztartások a ezen a két címen mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,473 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából.

Bírósági eljárási illetékekre az első negyedévben mintegy 409 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 112 millió forintot költöttek a háztartások. A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlan-átruházási illeték (8,401 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki.

A március végéig képződött 25,36 milliárd forint illetékbevételből 14,435 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat – a beszedéssel kapcsolatos költségek levonása után – 10,925 milliárd forint illeti meg. Budapesten az első negyedévben mintegy 8,911 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, az összes bevétel több mint harmada. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (2,052 milliárd forint) és Veszprém megyében (989 millió forint) fizették be a háztartások és vállalkozások.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.