Legyen következménye a túlköltésnek!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megérett a reformra a közpénzügyi rendszer: az államháztartási törvény túlszabályozott, a parlament elé vitt számtenger átláthatatlan, a döntések megalapozásához nem készülnek hatástanulmányok, az ellenőrzés csak a szabályszerűséget vizsgálja, teljesítménykontroll nincs – hangzott el kedden, a Magyar Közgazdasági Társaság vitáján, amelynek témája az államháztartás, a közpénzügyek és az adórendszer helyzete volt.

Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint erősebben érvényesíteni kellene a költségvetési korlátokat. Mint elmondta, pártolná az Egyesült Államok Kongresszusi Hivatalának magyarosítását, amely minden törvényjavaslat költségvetési hatását megvizsgálja. Az elsődleges egyenleg legyen pozitív, s ha az államadósság, államháztartási hiány fél százalékponttal elmozdul az elfogadotthoz képest, legyen pótköltségvetési kötelezettség.

Olyan szabályrendszerre van szükség, amiben a túlköltésnek következményei vannak – mondta. A költségvetésnek nem szervezetek, hanem programok között kellene allokálnia, s az átcsoportosítási lehetőséget korlátozni kellene. Középtávú költségvetési programra is szükség volna szerinte, amely meghatározná, hogy mennyit költünk a legfontosabb előirányzatokra, például nyugdíjra, gyógyszertámogatásra.

A közteherviselés szabályozása gyakran, hektikusan változik, Akar szerint aktuális az adórendszer egyszerűsítése, amihez a helyi adó reformján keresztül kellene hozzányúlni. A GKI vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a 38 százalékos centralizáció európai összehasonlításban nem tragikus. Figyelembe kellene venni ugyanakkor, hogy az emberek szívesebben fizetnek helyi adót és tb járulékot, mint központi adót, ezért ebbe az irányba kellene elmozdulni. A szükségesnek ítélt változtatások között említette egyebek mellett a lineáris szja helyi adóvá tételét, a helyi adó csökkentése mellett az értékalapú ingatlanadózás és az ökoadók bevezetését.

Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgató-helyettese szerint a közpénzügyek helyzete a magyar gazdaság fejlődésének kerékkötője lett. A jelenlegi közpénzügyi szabályrendszer elavult, nem segíti a tisztánlátást és a gazdasági szereplők gazdálkodását, az ÁSZ már többször kérte, hogy átfogó korszerűsítésre kerüljön sor – mondta. Úgy vélekedett, elvi alapokra kellene helyezni a közpénzügyi szabályozást is. Átláthatóságra, megfelelő információs rendszerre van szükség – hangsúlyozta. Ezt egy tréfával is illusztrálta. A vendég kérdésére, miért drágább három tükörtojás, mint három tojásból készült rántotta, a vendéglős válasza: mert az előbbit meg lehet számolni. Ez jellemző az egész államháztartási rendszerre, az egész önbecsapásra épül – tette hozzá.

A kormány átcsoportosítási lehetősége nagy, pótköltségvetés nélkül újraoszthatja a pénzeket. A költségvetési törvény a hosszú távú elkötelezettségekről nem ad számot, így három-négy évente kilukad a költségvetés, a választások után jelentős, korábban eltitkolt tételek jelennek meg. Ha a kiadási és a bevételi oldal is megfelelő szabályokkal van megalapozva, akkor érhető el hosszú távon fenntartható egyensúly – mondta. Pulay szerint olyan kötelezettségrendszerre van szükség, amely garantálja, hogy ne az utolsó pillanatban vegye észre a kormány, hogy rosszul áll a feltételek teljesítésében.

Nem elég makroszinten rendet teremteni, önkormányzati szinten és az elkülönült pénzalapok tekintetében is világos szabályokra van szükség. A személyes felelősségvállalás is kiszélesedik, ha előírják, hogy az országgyűlésnek minden kötelezettségvállalásról be kell számolni – mondta. Az intézmények gazdálkodásában is változások szükségesek. Betartható szabályokra és kontrolling rendszer bevezetésére van szükség. A közpénzügyek szabályozásának a politikai elfogadottság megteremtése, a rendszer stabilitása érdekében az Alkotmányban is meg kellene jelennie Pulay szerint. Az ÁSZ téziseit április 23-án tárgyalja az Országgyűlés.

László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG partnere szerint minden szabályozásnak akkor van értelme, ha hiteles és betartható. Úgy vélte, érdemes volna a költségvetési tervezés mellett megfontolni a kontrollmechanizmus megteremtését, ami a pártoktól független. Úgy vélekedett, abban, hogy mire költi az állam az adózók pénzét, még mindig fellelhető egyfajta transzparencia deficit, amiért az újságírók is felelősek, mert nem mennek utána az információknak. László szerint érdemes volna növelni a teljesítményhez kötött finanszírozás arányát. Az intézményi gazdálkodást célszerű volna az üzleti szférához közelíteni, és nagyobb szabadságot adni érdemi külső kontroll és felelősség mellett. Az ellenőrzés László Csaba szerint a szabályszerűségre koncentrál, ami könnyebb, mint a hatékonyság mérése, de az utóbbi irányba kell menni. A volt pénzügyminiszter szerint érdemes volna felülvizsgálni az ellenőrzési rendszert, bevezetni a független auditot, míg az ÁSZ a hatékonyságra koncentrálhatna.

Forrás: PrivátBankár



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.