APEH: csaknem 3 milliárd járulék-különbözet az I. negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csaknem 3 milliárd forint járulékot nem fizettek be az erre kötelezettek az első negyedévben – közölte az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) ellenőrzési főosztályvezetője keddi sajtótájékoztatóján.

Az adóhatóság ebben az évben eddig 14 700 olyan vizsgálatot hajtott végre, amely a különböző járulékok, és az egészségügyi hozzájárulás befizetését ellenőrizte – mondta Hajdú Miklósné. A vizsgálatok 2,8 milliárd forint járulék-különbözetet állapítottak meg, amely 46 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év hasonló időszakában – tette hozzá. Az APEH erre az évre 60 ezer ilyen vizsgálatot tervez.

A 2007. évi ellenőrzési irányelv kiemelt vizsgálati célként jelölte meg a társadalombiztosítási alapok bevételeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések feltárását – közölte a főosztályvezető. A vizsgálatok egyebek mellett érintik a minimum járulékalappal kapcsolatban bejelentést tett foglalkoztatókat vagy vállalkozókat. Náluk azt vizsgálják, hogy a kifizetett jövedelmek valóban nem érik-e el a 131 ezer forintot, vagyis a minimálbér kétszeresét, mert csak ebben az esetben mentesülnek a kétszeres járulékfizetéstől – mondta Hajdú Miklósné.

Ebben az évben eddig több, mint 1.6 millióan jelentették be az adóhatóságnál, hogy a tényleges járulékalapjuk alacsonyabb a minimálbér duplája után meghatározott minimum járulékalapnál – hangzott el a sjatótájékoztatón. Az ebben a témakörben indult ellenőrzések közül 340 zárult le, és minden negyedik esetben találtak szabálytalanságot annak ellenére, hogy jellemzően érdekazonosság van a munkaadó és a munkavállaló között – mondta a főosztályvezető. Az alkalmazottak egy ellenőrzésen általában nem vallják be a revizoroknak, hogy a hivatalos fizetésük mellett még még ˝zsebbe˝ is kapnak pénzt, így viszonylag nehéz bizonyítani a járulékalap valódi mértékét – tette hozzá.

Forrás: Uno


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]