Áprilistól hatályosak a munkajogi változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Április 1-től változik a szabadság kiadása, a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás, és a munkaügyi ellenőrzés egyes szabályai is. A 2007. évi XXV. törvény öt jogszabályt módosított, ezek közül emelünk ki néhány fontosabb változást.

Szabadság

Az Alkotmánybíróság tavaly év végi határozatában 2007. március 31-el megsemmisítette a szabadság átvitelére vonatkozó szabályozást a Munka Törvénykönyvében.
A most elfogadott törvény értelmében április 1-től kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. A 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhatók.

Ezentúl a munkavállalónak lehetősége lesz arra, hogy három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel igénybe vegyen, ha valami miatt sürgősen kell intézkednie.
Egyértelművé vált a szabadság kiadására vonatkozó igény elévülésének szabályozása is. A munkavállalónak a szabadság természetbeni kiadására mindaddig igénye van, amíg a szabadság természetben kiadható, tehát a munkaviszony megszűnéséig. Amennyiben a munkáltató nem adja ki a törvényben előírt határidőben a szabadságot, ez nem eredményezi a szabadság elvesztését.

Támogatás a Bérgarancia Alapból

A hatályos szabályozás értelmében ha a felszámoló az esedékessé vált bérköveteléseket nem tudja kielégíteni, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből köteles támogatás iránti igényt benyújtani az állami foglalkoztatási szervhez (illetékes munkaügyi központhoz). Azoknak a munkavállalóknak a bérkövetelése ebben az eljárásban azonban nem érvényesíthető, akiknek a bérkövetelése a felszámolási eljárás befejeződését követően vált esedékessé. Ezek a munkavállalók elsősorban azok, akik a felszámolási eljárás alatt felmondási védelem alatt állnak (általában táppénzes állomány, vagy gyes miatt).

Ezek a munkavállalók a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogcíme miatt járó átlagkeresetüket és végkielégítésüket akkor érvényesíthetik, amikor a bíróságnak a munkáltató megszűnését megállapító végzése jogerőre emelkedik. A felszámolási eljárás ebben az időpontban lezárul, a felszámoló által elkészített záró vagyonmérleget a bíróság már elfogadta, a felszámoló megbízatása és a munkáltató megszűnik. Ebből következően nincs lehetőség arra, hogy a felszámoló a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből a támogatást megigényelje és a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak kifizesse.

Ezt a hiányosságot pótolja a törvénymódosítás. A felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését – amennyiben annak kifizetésére nincs elegendő fedezet – a felszámoló köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a záró vagyonmérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és a bérköveteléssel érintett munkavállalónak kifizetni.

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzéseken, különösen az építőiparban gyakran tapasztalható, hogy a munkáltatóként megjelölt alvállalkozó nem található, a munkavégzés helyén a munkáltató képviseletében senki sem tartózkodik, a céget nem találják a hatóságok. A munkavállalók érdekében ilyenkor nem tud a hatóság érdemi intézkedéseket tenni.

A munkaügyi hatóság a munkaviszony minősítésekor többek között azt vizsgálja, hogy kinek az érdekében áll a munkavégzés. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányító vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányító vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. Ezért a tevékenységet irányító vállalkozó felelősségét, foglalkoztatói minősítését vélelmezi a törvénymódosítás, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki.

Korábban írtuk erről a témáról


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Árfolyam az áfában (XI. rész)

Az alkalmazandó árfolyam szolgáltatásimportnál eltér attól függően, hogy az ügylet teljesítési helyére milyen jogszabályi rendelkezés vonatkozik, míg adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén a Közösségen belüli termékbeszerzéshez hasonlóan alakul. Az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre speciális árfolyamszabály irányadó.