APEH-össztűz a járulékokra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járulékbevételek növelése érdekében az idén több fronton is ˝harcot˝ indít a kormányzat. Nem csupán az orvosi rendelőkben ellenőrzik április elsejétől a tb-ellátás jogosultságát, az adóhatóság is kiemelten vizsgálja a járulékokat.

Tavaly egyébként ezt 57 ezer alkalommal ellenőrizte az állami adóhatóság, s nettó kilencmilliárd adókülönbözetet állapított meg – tudtuk meg az APEH-től. A vizsgálatok keretében nagy figyelmet fordítottak a be nem jelentett, illetve a nem valós béren bejelentett alkalmazottak foglalkoztatásának ellenőrzésére. Mint az APEH elnökének idei vizsgálati irányelvéből kiderül: a társadalombiztosítás, illetve az egészségügyi reform megvalósulása érdekében a revizorok 2007-ben is nagy figyelmet fordítanak az eltitkolt járulékok feltárására, a járulékfizetésre kötelezett kör teljessé tételére, valamint a minimum járulékalappal kapcsolatos adókötelezettség teljesítésére. Ez utóbbi ellenőrzések eredményeit felhasználják a vagyonosodási vizsgálatok során is – tudtuk meg az adóhatóságnál.

A revizorok a személyi jövedelemadó ellenőrzésekor minden évben számos szabálytalanságot állapítanak meg, év elejétől már az szja járulékvonzatát is kiemelten vizsgálják. Így különösen ellenőrzik a nem belföldi illetőségű alkalmazottakra, ügyvezetőkre, a betéti társaságok kül- és beltagjaira, valamint a természetbeni juttatásokra vonatkozó járulékszabályok betartását. Tavaly ez utóbbiakkal kapcsolatban gyakori hiba volt, hogy az üzleti ajándék, a reprezentációs költség adómentes határát tévesen határozták meg, vagy olyan szolgáltatásokat számoltak el reprezentációs kiadásként (például kártyajóslás, krupiészolgáltatás), amelyek nem sorolhatók annak körébe. Az uniós tagság óta egyre több külföldi dolgozik nálunk, illetve mind több magyar megy külföldre, azonban a munkaadók nem ismerik a külföldi foglalkoztatás járulékszabályait, rosszul állapítják meg, hol biztosított a munkavállaló.

Nagymértékben módosult ebben az évben a járulékbevallási rend. Éppen ezért az adóhatóság kiemelt vizsgálati céljai között szerepel a bevallási kötelezettségüket rendszeresen elmulasztók, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásának az ellenőrzése is. Fontos változást jelent, hogy a jövő hónaptól – április elsejétől – az adóhatóság erre a célra szolgáló nyomtatványán be kell jelentkezniük az APEH-nél azoknak a nagykorú magánszemélyeknek, akik eddig nem fizettek társadalom- és egészségbiztosítási járulékot. Ezeknek a magánszemélyeknek a minimálbér 9 százalékát kell áprilistól egészségügyi szolgáltatási járulékként megfizetni.

Az ellenőrzési irányelv szerint az idén is folytatja az adóhatóság a feketefoglalkoztatás visszaszorítására irányuló vizsgálatokat, különösen a kockázatos tevékenységet végzőknél. A revízió keretében a jogviszonyt adójogi szempontból akár át is minősíthetik. Tavaly egyébként az úgynevezett színlelt szerződések átminősítésének vizsgálatakor 116 határozatot hozott az adóhatóság a munkáltatók terhére. Az ellenőrzési irányelv szerint a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeket is fokozottan vizsgálják, figyelemmel a járulékkötelezettségek teljesítésére.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.