Az szja-előleg fizetés szabályai 2007-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó szaklap 2007/4. számában dr. Zsohár Istvánné írásából az szja-előleg fizetés 2007-re vonatkozó szabályairól tájékozódhatunk.

Az adóelőleg fizetése kétféle módon történik. Amennyiben a magánszemély kifizetőtől vagy munkáltatójától szerzi meg a jövedelmet, akkor az adóelőleget a kifizetőnek, munkáltatónak kell megállapítania és levonnia. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető valamiért (például az önálló tevékenység ellenértékét természetben egyenlítik ki) nem tudta levonni, akkor a magánszemélynek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-ig kell adóelőleget fizetnie.

Az ún. külön adózó jövedelmeknél, ha a jövedelem kifizetőtől származik, a kifizetőnek kell az adót megállapítania, levonnia és megfizetnie. Amennyiben az adó levonására nincs lehetőség, azt a magánszemélynek kell megfizetnie. Egyes külön adózó jövedelmeknél (ilyen az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem is) az adót az adóév végén, az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig kell megfizetni.

A cikk részletesen és gyakorlati példákon keresztül bemutatja

  • hogy mikor nem kell az szja-előleget levonnia a kifizetőnek,
  • a törvényben meghatározott módszertől eltérő adóelőleg-számítást,
  • a göngyölítéses módszert,
  • a nem pénzbeli formában juttatott jövedelmek utáni adóelőleg-fizetést,
  • a bevallás és befizetés kifizetőkre, munkáltatókra és magánszemélyekre vonatkozó szabályait.

A munkáltató az adóelőleg-levonásánál különböző adókedvezményeket vehet figyelembe. Ilyen az adójóváírás, a súlyos fogyatékosság adókedvezménye, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés kedvezménye, valamint a családi kedvezmény.

Adójóváírás

A magánszemély írásbeli nyilatkozata alapján a bérjövedelem kifizetésekor adójóváírás érvényesíthető már az adóelőlegnél is. Amennyiben az adott havi bér, bérek összege nem több a kiegészítő adójóváírásra jogosító értékhatár (1 millió forint) 1/12-ed részénél (83 333 forintnál), akkor a havi adójóváírás legfeljebb 11 340 forint lehet. A kiegészítő adójóváírással emelt összegű adójóváírást kell mindaddig alkalmazni, amíg a munkáltató által kifizetett bevételek együttes összege az adott juttatásra is figyelemmel a kiegészítő adójóváírásra jogosító értékhatárt nem haladta meg.

Havonta legfeljebb 9000 forint az adójóváírás mindaddig, amíg a magánszemély összes munkáltatójától származó bevétele az adott kifizetésre is tekintettel az 1 millió forintot meghaladja, de nem több 1 500 000 forintnál. Amennyiben a munkáltatótól származó összes bevétel az 1 500 000 forintot átlépi, adójóváírás nem érvényesíthető attól a bevételtől, amellyel az értékhatár túllépése megtörtént.

Az adójóváírás érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatot a magánszemély az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett következő nyilatkozatban teheti meg. A nyilatkozatában a magánszemély kéri az adójóváírás figyelembevételét. A nyilatkozatot két példányban kell kitölteni, figyelembe véve, hogy azt a munkáltató akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetendő összeg számfejtése előtt a rendelkezésére áll. A munkáltató/kifizető a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az elévülésig megőrzi. A másodpéldányt a magánszemélynek az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig szintén meg kell őriznie.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés kedvezménye

Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, és saját tagdíját kiegészíti, akkor erre tekintettel az adóelőlegét csökkenteni kell. Amennyiben megbízása alapján a tagdíj kiegészítését a munkáltató utalja át a pénztárba, akkor nem kell a pénztár által kiadott igazolás a tagdíj kiegészítésének befizetéséről. Amennyiben a kiegészítés befizetésében a munkáltató nem működik közre, úgy a magánszemélynek csatolnia kell a tagsága elfogadásáról szóló nyilatkozatot, valamint a befizetésről szóló – a pénztár által kiállított – igazolást is.

Családi kedvezmény

Az adóelőleg megállapítása során a munkáltató a családi kedvezményt is figyelembe veheti. Amennyiben a családi pótlékot a munkáltató folyósítja a magánszemélynek, akkor külön nyilatkozat nélkül az adott hónapra járó családi kedvezmény összegével csökkenteni kell az adóelőleget. Nem veheti figyelembe a családi pótlékot folyósító munkáltató a családi kedvezményt akkor, ha a magánszemély írásban kéri annak mellőzését, vagy arról nyilatkozik, hogy azt más jogosultnál veszik figyelembe.

Amennyiben nem a munkáltató folyósítja a családi pótlékot vagy olyan kedvezményezett eltartottra tekintettel kívánja azt a jogosult érvényesíteni, akire tekintettel nem folyósítanak családi pótlékot, akkor a családi kedvezmény érvényesítéséhez az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett nyilatkozatot kell kitöltenie a magánszemélynek.

Dr. Zsohár Istvánné cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2007/4. számában olvasható.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.