APEH-vizsgálatok a gyanús vállalkozóknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei évben 817 vagyongyarapodási vizsgálatot kezdett meg az APEH a dél-alföldi régióban, a 320 befejezett ellenőrzésből 205 végződött megállapítással, a feltárt adókülönbözet pedig meghaladja az 1,44 milliárd forintot – közölte Krajcsó Tiborné ellenőrzési és végrehajtási szakigazgató csütörtökön Szegeden sajtótájékoztatón.

Az ellenőrzések során megállapított legnagyobb adóhiány 92 millió forint volt, de nem ritka a több tízmillió forintos megállapítás, az átlagos hiány pedig 7,1 millió forint – mondta a szakember.

Az igazgató szerint egyre erősebb az ellenőrzések megelőző hatása, a régióban volt olyan adózó, aki 80 millió forintos adóalap után 30 millió forint kötelezettségnövekedést vallott be önellenőrzés keretében. Egy másik magánszemély pedig miután házastársa egy ellenőrzés során nagy összegű kölcsön adójaként jelölte meg, önellenőrzést nyújtott be 60 millió forint többletjövedelem bevallásával.

A szakember elmondta, a vagyongyarapodási vizsgálatok alá vont magánszemélyeket a hatóság célzottan választja ki, e munka során felhasználja a bevallások adatait, a kontrollinformációkat, a cégnyilvántartásokat és más hatóságok, magánszemélyek jelzéseit. Az ellenőrzöttek között lehetnek a tartósan veszteségesen gazdálkodó vállalkozások tulajdonosai és alkalmazottjai, a nagy összegű tagi kölcsönt vagy tőkebetétet nyújtó, illetve az adóeltitkolás szempontjából kiemelkedően kockázatos tevékenységet – bolti kiskereskedelem, építőipar, számítógép- vagy gépjármű-kereskedelem, vendéglátás – végző adózók.

Az ellenőrzések során volt olyan magánszemély, aki nagymértékű vagyongyarapodásának forrásaként külföldi vállalkozásnak értékesített eszközeit jelölte meg, más a lomtalanításból összegyűjtött ingóságok eladásával magyarázta meggazdagodását, és volt olyan, aki 200 millió forintos külföldről származó kölcsönt tüntetett föl forrásként, amelynek fedezetéül két versenylovat adott – említette példaként Krajcsó Tiborné.

Hozzátette: az adózónak bizonylatokkal kell igazolnia jövedelme eredetét, a külföldi kölcsön esetében például devizahatósági engedélyt kellett volna bemutatnia a magánszemélynek, ilyennel azonban nem rendelkezett.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]