Árfolyam az áfában (VII. rész)


A cikksorozat most következő részében az alkalmazandó árfolyamhoz kapcsolódó speciális szabályokról lesz szó.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam (folyt.) 

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén alkalmazandó árfolyam (folyt.) 

Melyik bank árfolyamát alkalmazzuk? (folyt.)

Az MNB-árfolyam alkalmazása kapcsán a 2016/22. Adózási kérdésben kifejtett hivatalos adóhatósági álláspont az, hogy bizonyos esetekben az adott napon két érvényes árfolyam közül szabadon választhat az adóalany.

Az MNB honlapján található információ szerint ugyanis az MNB a hivatalos devizaárfolyamokat hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken – kivéve, ha ezek nem munkanapok – állapítja meg. Az árfolyamokat a következő árfolyam közzétételéig kell érvényesnek tekinteni. A megjelölt napokon délelőtt 11 órakor kerül sor az árfolyam megállapítására, az árfolyamokat általában 12 óra körül teszik közzé.

Az előzőekben említett MNB árfolyam-közzétételi gyakorlat és az Áfa tv. 80. §-ának összevetéséből következik, hogy az Áfa tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott időpont napján adott esetben két érvényes árfolyam is létezik: a délelőtti és a délutáni. A forintosítás tekintetében azonban irreleváns, hogy az átszámítás az adott nap melyik részében történik, így az adózó az adott napon érvényes mindkét árfolyamot alkalmazhatja az adóalap meghatározása során.

Példa5: 

A Csillagmiriád Kft. dekorációs elemeket értékesít a Látvány-Elem Bt. részére. A magas infláció miatt a felek euróban történő fizetésben állapodnak meg. A teljesítés 2023. december 15-én, a késő délutáni órákban történik meg. A forintra történő átszámítás szempontjából azonban nem bír döntő jelentőséggel az, hogy ekkorra már van aznapi közzétett MNB-árfolyam, az értékesítés adóalapja forintosítható akár az MNB által 2023. december 14-én, akár a 15-én közzétett árfolyamon, tekintettel arra, hogy 15-én mindkét árfolyam érvényben volt.

Más a helyzet, ha az adott napon az MNB nem állapít meg új devizaárfolyamot (pl. hétvége). Ilyenkor a legutoljára megállapított devizaárfolyamot kell érvényesnek tekinteni (pl. vasárnap a pénteken közzétett árfolyamot). Ez esetben az adott napon egy érvényes árfolyam van, így az adóalany nem választhat más árfolyamot.

Értelemszerűen akkor is csak egy alkalmazható árfolyam van, ha az értékesítés és a bizonylatolás egyaránt a reggeli órákban történik, mielőtt az MNB közzétenné az aznapi árfolyamot, és a teljesítéskori árfolyamot kell használni. Később lesz szó arról, hogy külföldi pénznemben meghatározott ellenérték esetén a bizonylaton az adóalapot ugyan nem, de az áthárított áfát fel kell tüntetni forintban is. Ekkor a bizonylatolás időpontjában még csak az előző nap közzétett árfolyam áll rendelkezésre, ezért csak azzal tudja az értékesítő átszámítani az áthárított adót.

Ha az adóalany nem választotta az adóalap forintosítására az MNB- vagy az EKB-árfolyam alkalmazását, és az adott külföldi pénznemnek nincs belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet által jegyzett eladási ára, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az EKB a 80. § (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

Az EKB-árfolyam alkalmazásának választására vonatkozóan az Áfa tv. speciális szabályként írja elő, hogy az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell végezni.

Kijavítási kérelem

Amint arról feljebb már volt szó, az MNB- és az EKB-árfolyam alkalmazásához a NAV felé előzetes bejelentést kell tenni az adóalanyra vonatkozó bejelentő és változásbejelentő lapon.

Más áfát érintő döntésekhez hasonlóan az Áfa tv. 257/F. §-a az MNB vagy az EKB által közzétett árfolyam választásának vagy e választás hiányának módosítását is megengedi, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az adóalany által megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.

Ha tehát egy adóalany az MNB árfolyamát alkalmazza, de észleli, hogy tévedésből az EKB-árfolyam alkalmazását jelölte be vagy egyáltalán nem jelölt árfolyamválasztást, kijavítási kérelmet nyújthat be a NAV-hoz, hogy választását utólag igazítsa a tényleges adózási gyakorlatához.

Közhiteles nyilvántartás

Az Áfa tv. 178/A. §-a szerint a NAV által az MNB, illetve az EKB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazó adózókról vezetett nyilvántartás – azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. E nyilvántartásra ezért alkalmazandó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályozása.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.