Árfolyam az áfában (XII. rész)


Az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél a gyakorlatban egyrészt tapasztalható egy gyakori hiba, másrészt szolgáltatásimportnál nehézségekkel járhat a jogszabályi előírások betartása. Termékimport esetére az Áfa tv. speciális árfolyamelőírást tartalmaz.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adóalap forintosításához alkalmazandó árfolyam (folyt.)

Termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli termékbeszerzés esetén alkalmazandó árfolyam (folyt.)

Melyik napon érvényes árfolyamot alkalmazzuk? (folyt.)

Számlakibocsátáskori árfolyam (folyt.)

Az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügyleteknél gyakori hiba, hogy nem az Áfa tv. előírásainak megfelelő árfolyamon, hanem a számviteli szabályok szerinti árfolyam alkalmazásával kerül sor a számlán az áthárított adó, illetve az áfaanalitikában az adóalap (és, ha van, az adó) átszámítására.

Ha kizárólag az adóalapot érinti a hiba, de egyébként magyar áfaterhet nem viselő ügyletről van szó, akkor az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az is előfordulhat, hogy például adómentes Közösségen belüli termékértékesítéseket teljesít időszaki elszámolás mellett az adóalany, és a hibás árfolyam alkalmazása miatt lépi át az 50 ezer eurós értékhatárt, emiatt változik negyedévesről havira az összesítőnyilatkozat-tételi gyakorisága, míg a helyes árfolyam alkalmazása mellett ez nem következne be.

Abban az esetben, ha az ügyletet magyar áfa terheli, az Áfa tv. előírásaihoz képest magasabb árfolyam alkalmazásakor az adóalany a szükségesnél több áfát fog befizetni a költségvetés felé (a befogadó pedig az indokoltnál több áfát von le), míg alacsonyabb árfolyam alkalmazása esetén egy ellenőrzés során esetlegesen feltárt adóhiány miatt jelentkezik adókockázat.

Szolgáltatásimport esetén a külföldi számlakibocsátó nem feltétlenül a magyar szabályoknak megfelelően bizonylatol, ezért nehézségekkel járhat az árfolyamra vonatkozó jogszabályi előírások betartása.

A cikksorozat XI. részében már volt szó arról, hogy szolgáltatásimportnál, ha a teljesítési hely megállapítására az Áfa tv. 37. § (1) bekezdését kell alkalmazni, az adó megállapítását az Áfa tv. 55-59. §-aiban meghatározott időpontban kell elvégezni, és az ennek megfelelő árfolyamon kell végrehajtani a forintosítást is. Időszaki elszámolású ügyleteknél tehát az Áfa tv. 58. §-a szerint kell meghatározni a teljesítés napját, és a számlakibocsátáskori árfolyamon kell forintosítani.

Az Áfa tv. 58. §-a szerinti szolgáltatásoknál sokszor gondot jelent, hogy a külföldi kibocsátó nem az Áfa tv. szerinti négy időpont (érintett időszak utolsó napja, számla vagy nyugta kibocsátásának napja, esedékesség napja, érintett időszak utolsó napját követő 60. nap) közül a megfelelőt tünteti fel a számlán, annak ellenére, hogy a magyarországi teljesítési hely miatt az Áfa tv. 58. §-a vonatkozik az ügyletre – és a számlabefogadó jelzése alapján sem változtat ezen a gyakorlatán. Az adóhatóság ilyen esetben el szokta fogadni azt, ha a magyar igénybevevő azon a napon állapítja meg az adót, amely a külföldi szolgáltatásnyújtó által kibocsátott számlán teljesítési dátumként szerepel. Ezáltal ugyanis elkerülhető, hogy a felek a saját tagállamukban nem azonos időszakban szolgáltassanak adatot összesítő nyilatkozaton az ügyletről, és a tagállamok közötti adatcsere során eltérés mutatkozzon.

Ami az átszámítási árfolyamot illeti, az Áfa tv. az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés b) pontja az 58. § szerinti ügyletek esetén a számlakibocsátáskori árfolyam alkalmazását írja elő. A szolgáltatás igénybevevőjének ugyanakkor abban az esetben is adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha a szolgáltatásnyújtó akár egyáltalán nem bocsát ki számlát az ügyletről.

A fentiek miatt a NAV azt sem szokta kifogásolni, ha a forintosításhoz az adóalany nem a törvény által előírt számlakibocsátáskori árfolyamot alkalmazza, hanem azt, amely azon a napon volt érvényben, amikor az adót megállapította (legyen ez akár az Áfa tv. 58. §-a szerinti teljesítési időpont, akár a számlán feltüntetett, az Áfa tv. 58. §-ával összhangban nem álló teljesítési dátum).

Termék importja esetében alkalmazandó árfolyam

Az Áfa tv. 81. §-a kimondja, hogy termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely a vámérték megállapításánál alkalmazandó. Ez vonatkozik a 74. § (2) bekezdésében említett esetre is, amikor a Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené.

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 53. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében az illetékes hatóságok közzéteszik és/vagy az interneten hozzáférhetővé teszik az alkalmazandó átváltási árfolyamot, amikor a valuta átszámítása szükséges amiatt, hogy az áru vámértékének meghatározásához használt tényezők annak a tagállamnak a pénznemétől eltérő pénznemben vannak kifejezve, mint ahol a vámérték megállapítása történik.

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 138. § (1) bekezdése alapján a Vámkódex 53. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó árfolyam alatt

  • a Magyar Nemzeti Bank által minden hónap utolsó előtti szerdáján közzétett árfolyamot,
  • ha ezen a napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a legutolsó közzétett hivatalos deviza-középárfolyamot kell érteni.

Ha a termékimport utáni áfakötelezettséget a NAV állapítja meg kivetéssel, akkor a vámhatározat forintban tartalmazza a fizetendő áfát, az adóalap forintosításához a megfelelő árfolyam alkalmazása tehát a NAV feladata.

Amennyiben pedig a termékimport utáni fizetendő áfát az importáló állapítja meg önadózással, akkor a NAV által a vámérték megállapítása során alkalmazott árfolyamon kell átszámítania az adóalapot forintra.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.