Árfolyam az áfában (XIX. rész)

Az online számlaadat-szolgáltatás részletszabályait tartalmazó interfész specifikáció a végszámláról történő adatszolgáltatásra speciális előírást ad.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Online számlaadat-szolgálatás (folyt.)

Interfész specifikáció (folyt.)

A cikksorozat IX. részében már volt szó arról, hogy előlegfizetés esetén a teljesítéskor kibocsátandó végszámlában – mivel az előleg és a fennmaradó összeg eltérő időpontban, külön-külön képez adóalapot – az adóalapot meg kell bontani, tekintettel arra, hogy az adó alapjának forintra történő átszámításakor az előlegre és a fennmaradó összegre különböző időpontban érvényes árfolyam alkalmazandó.

A végszámláról történő számlaadat-szolgáltatás során azonban nincs ilyen megbontás. Az interfész specifikáció 2.9 pontjában ugyanis a NAV levezeti, hogy adatszolgáltatás szempontjából a végszámlának kizárólag egy árfolyama van. Ha a végszámlát külföldi pénznemben állítják ki, akkor a számla árfolyamát az adatszolgáltatás invoiceHead csomópontja alatt lévő exchangeRate> mezőben szükséges megadni, és a korábban megfizetett előleg beszámításakor is a végszámla árfolyamával szükséges számolni.

A séma az advancePaymentData csomópontban lehetőséget ad arra, hogy az előleg fizetésekori árfolyam is megadható legyen, de ennek az árfolyamnak a végszámláról történő adatszolgáltatás szempontjából nincs jelentősége, megadása a számviteli elszámolások miatt lehet fontos.

Amint a NAV a GitHub felületén a témával kapcsolatos bejegyzésnél (https://github.com/nav-gov-hu/Online-Invoice/issues/534) rámutat, az előlegszámla adókötelezettségére mindez nincs kihatással, a végszámla – egységes – árfolyama kifejezetten egy számlaadat-szolgáltatáshoz használt árfolyamot jelent, amelyen az adatszolgáltatás során az összegadatokat (a beszámított előleg tekintetében is) át kell számítani forintra.

Példa10:

A cikksorozat IX. részében szereplő Példa6-ban a teljesítés ellenértéke 10.000 euró+áfa, melyből 2023. október 5-én előlegként megfizettek 2.000 eurót. Az ügylet 2023. december 12-én teljesült, a kibocsátó az MNB árfolyamát alkalmazza.

Amint azt a Példa6 levezetése tartalmazza, az előlegszámla forintosítására a 2023. október 5-én érvényes MNB-árfolyam alkalmazandó, ami az értékesítő választása szerint lehet az október 4-ei (388,45 HUF/EUR) vagy az október 5-ei (387,66 HUF/EUR). A teljesítéskor a 10.000 eurós adóalapot meg kell bontani, mivel az előlegre jutó 1.575 euró adóalaprész után már az előlegfizetéskor beállt az adófizetési kötelezettség. Az adóalapból fennmaradó rész 8.425 euró, az erre jutó áfa 2.275 euró. Ezt a teljesítéskori árfolyamon kell forintosítani. Az adóalany itt is választhat, hogy a decemberi 11-én közzétett 381,28 HUF/EUR vagy a december 12-én közzétett 382,56 HUF/EUR árfolyammal számol.

A számlaadat-szolgáltatás azonban már máshogyan alakul.

Az előlegszámla esetében értelemszerűen nincs eltérés, hiszen annak eleve csak egyféle árfolyama van.

A végszámláról történő adatszolgáltatás során viszont figyelni kell arra, hogy az adatszolgáltatás invoiceHead csomópontja alatt lévő mezőben a teljesítéskori árfolyamot kell megadni, és a korábban megfizetett előleg beszámításakor is ezzel az árfolyammal kell számolni. Az advancePaymentData csomópontban megadható az előlegfizetéskori árfolyam is, de az előleg beszámításáról történő adatszolgáltatás szempontjából ez az árfolyam irreleváns.

Ennek megfelelően a NAV a végszámláról mind a 10.000 eurós teljes adóalap, mind az ebből az előlegre jutó 1.575 euró, mind pedig a fennmaradó 8.425 eurós adóalaprész tekintetében a teljesítéskori (az adóalany választásának megfelelő 381,28 HUF/EUR vagy 382,56 HUF/EUR) árfolyammal számított adatot vár. Ez azonban nincs kihatással az előlegszámla adókötelezettségére, mivel az egységesen alkalmazandó árfolyam technikai jellegű, kizárólag a számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódik.

---