Leleplezték a számlagyárat
Építőipari tevékenységről és munkaerő-kölcsönzésről fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
A következőkben egyes speciális esetek kapcsán lesz szó az alkalmazandó árfolyamról.
Az előző részek itt olvashatók.
Releváns jogszabály: – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról |
Alkalmazandó árfolyam: speciális esetek
Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletek
Az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés c)-d) pontjai bizonyos esetekben akkor is előírják a magyar szabályok szerinti számla kibocsátását, ha maga az ügylet nem Magyarországon teljesül. Ilyenkor magyar áfa értelemszerűen nem kapcsolódik az értékesítéshez, az ügyletet azonban szerepeltetni kell az áfabevallásban (és közösségi ügylet esetén az összesítő nyilatkozatban is). Felmerül a kérdés, hogy ehhez milyen árfolyamon kell forintosítani az adóalapot.
A magyar Áfa tv. rendelkezései főszabály szerint a belföldön adóztatandó ügyletekre alkalmazandóak, az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletekre csak olyan mértékben, amilyenben ezt külön erre vonatkozó szabály előírja. Az árfolyamra vonatkozó előírásokat tartalmazó 80. § nem határoz meg speciális szabályt a külföldön teljesült ügyletekre. A 80. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása fel sem merül, mivel a nem belföldön teljesült értékesítések nem tartoznak az ott megjelölt esetkörökbe. A b) pont azért nem jön szóba, mert az 58. § nem alkalmazható a területi hatályon kívüli ügyletekre, hiszen ilyen esetben a teljesítés időpontjára a teljesítés országának szabályai vonatkoznak. Ezért a 80. § (1) bekezdés c) pontjának főszabálya alkalmazandó: a teljesítés napján érvényes árfolyam használatával kell forintra átszámítani az adóalapot.
Megjegyzést érdemel, hogy a forintosításra ezen ügyletek esetében kifejezetten a bevallási kötelezettség teljesítéséhez van szükség, a bevallásban pedig az ellenérték csak tájékoztató adatként szerepel. Magyar áfavonzat hiányában a költségvetés szempontjából nem hordoz kockázatot az, ha a területi hatályon kívüli ügyleteket az adóalanyok nem egységesen kezelik az árfolyam tekintetében, ezért az adóhatóság részéről nem indokolt mulasztási bírság kiszabása akkor sem, ha úgy ítéli meg, hogy az adóalany nem megfelelő árfolyamot használt az adatok átváltásához.
Lízing
A zárt végű lízingügylet során alkalmazandó devizaárfolyammal kapcsolatban a gyakorlatban nehézséget okozott annak eldöntése, hogy mennyiben lehet kihatással a devizában meghatározott adóalapra a devizaárfolyam utólagos változása, illetve milyen hatást vált ki a felek olyan utólagos megállapodása, amely szerint a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik.
Az ezzel kapcsolatos hivatalos adóhatósági álláspontot a 2008/103. Adózási kérdés tartalmazza. Ennek levezetése értelmében, amennyiben a zárt végű lízingügylet esetén az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, az Áfa tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a teljesítéskor érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban csak abban az esetben releváns, ha a felek a megállapodásukban az ellenértéket, és így a fizetendő adó alapját nem forintban, hanem külföldi fizetőeszközben határozták meg.
A zárt végű lízingügylet teljesítési időpontja az Áfa törvény 10. § a) pontjának, 55. § (1) bekezdésének, valamint 58. § (4) bekezdésének együttes olvasatából következően a termék birtokba adásának napja lesz.
Az említett rendelkezésekből az alábbiak következnek:
Amint tehát az az Adózási kérdésben is szerepel, ha a szerződésben eredetileg – akár forintban, akár más pénznemben – meghatározott ellenérték nem változik, csupán az esedékes összeg kifizetése történik más devizanemben, zárt végű lízingnél ez nem jár számlakorrekcióval, következésképpen a kibocsátott számlán alkalmazott árfolyamra sincs kihatással.
Ha a felek magát a szerződéses ellenértéket módosítják utólag, akkor számlakorrekcióra van szükség. A cikksorozat számlakorrekcióról szóló XIV. részében leírtak szerint korrekciós számlán is az eredetileg alkalmazott teljesítéskori árfolyamot kell használni, hiszen a teljesítés napja – a birtokbaadás dátuma – nem változik, és a korrekcióra nem azért van szükség, mert eredetileg nem a megfelelő árfolyamot alkalmazták.
Nyílt végű és operatív lízing esetén az Áfa tv. 58. §-a szerinti ügylet valósul meg. Itt is igaz, hogy ha az adott időszakra vonatkozóan a szerződés szerint járó ellenérték szerződés szerinti (forintban vagy más eredeti pénznemben meghatározott) összege nem változik, csupán a kifizetés történik ettől eltérő pénznemben, akkor a számla korrekciója fel sem merül. Ha viszont a felek magát a szerződés szerinti ellenértéket módosítják, és ez kihat már számlázott időszakra is, miáltal pótlólag fizetendő (esetleg visszatérítendő) összeg keletkezik, az alkalmazandó árfolyamra a cikksorozat XV. részében leírtak irányadóak.
Építőipari tevékenységről és munkaerő-kölcsönzésről fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet számolt fel a NAV.
Az általános forgalmi adó 2013. január elseje óta hatályos, ezt megelőzően 12 évig az áfához hasonló, GST (termék és szolgáltatás)-típusú közvetett adózás működött az országban.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!