Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az árverés az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, így a céges ingatlan kényszerértékesítése során is felmerül az áfakötelezettség. Kit terhel az áfa ilyenkor és kell-e a vevőnek vagyonszerzési illetéket fizetnie az árverésen megszerzett ingatlan után?
Akár árverésen, akár árverésen kívüli eladással kerül értékesítésre egy céges ingatlan, az áfakötelezettséggel számolni kell. Az Áfa törvény szerint ugyanis a termékértékesítésre nincs befolyással, hogy az szerződéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági határozat alapján, vagy árverés útján történik.
E szabály alapján, ha az árverés során a NAV által lefoglalt vagyontárgy kerül kényszerértékesítésre, akkor ez az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, amennyiben az adós áfaalany. Ellenkező esetben áfakötelezettség értelemszerűen nem merül fel.
Az árverésen történő értékesítést, habár az adós társaság rendelkezési joga korlátozva van, minden esetben az adós teljesíti az árverési vevő felé, azaz az adóvonzattal járó értékesítési ügylet az adós és az árverési vevő között jön létre. Az áfa szempontjából az árverés szervezője soha nem tekinthető úgy, mint aki saját nevében teljesíti az értékesítést. Az árverési vétellel önálló jogcímen szerez tulajdont az árverési vevő az eladó adóstól.
Árverésen vett ingatlan – egyenes vagy fordított áfa?
Az adós az elárverezett vagyontárgy értékesítéséről köteles számlát kibocsátani, azonban nem mindegy, hogy hogyan.
A végrehajtási eljárás során tekintettel kell lenni az Áfa törvény fordított adózásra vonatkozó szabályaira is. Ugyanis fordított adózás alá eshet a vállalkozásban tárgyi eszközként nyilvántartott ingatlan értékesítése, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.
Ugyan az Áfatörvény „fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás” megfogalmazása kevésbé szerencsés, ugyanakkor az adóhatóság gyakorlata a HÉA irányelv rendelkezéseivel összhangban az adóhatóság által foganatosított végrehajtást ilyen eljárásnak tekinti az áfa vonatkozásában.
Természetesen a fordított adózásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha:
Ennek megfelelően amennyiben az árverési vevő áfaalany, akkor fordított adózás alkalmazására kerül sor. Így az árverési vételárat, mint nettó összeget kell feltüntetni a számlán, a vevő adószámával és a fordított adózásra történő szöveges utalással (pl. „Fordított adózás alá eső ügylet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján”) együtt. Az adót ilyenkor a vevő a számla alapján a nettó értékre állapítja meg és rendezi a költségvetés felé.
Ha az árverési vevő nem áfaalany, vagy alanyi adómentes adóalany, vagy kizárólag mezőgazdasági különös adózási jogállású adóalany, akkor nem merül fel a fordított adózás alkalmazhatósága. Ezekben az esetekben az áfaalany / evaalany adós társaság lesz az áfafizetésre kötelezett. Az árverési értékesítésről egyenes adózás szabályai szerint állít ki számlát, amelyben az előzetesen felszámított áfát az árverési vevőre hárítja át. Figyelemmel arra, hogy az árverési árnál magasabb összeg a vevőtől nem követelhető, az árverési vételár bruttó (áfát is tartalmazó) ellenértéknek tekintendő.
A fenti számlázási bonyodalmak elkerülhetőek, amennyiben az adós az árverés előtt az adóhatóságot bízza meg, hogy a nevében meghatalmazottként a NAV állítson ki számlát az árverésen történő értékesítésről. Ez azonban nem automatikus, előzetes írásbeli megállapodás szükséges a NAV-val a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. Amennyiben az adós a számla-kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, úgy mulasztási bírsággal sújtható.
A számlakibocsátás az árverési vevő szempontjából is fontos, mivel a számla birtokában tudja gyakorolni az őt megillető adólevonási jogot (amennyiben annak egyéb törvényi feltételei fennállnak). Amennyiben nem áll rendelkezésére számla (mert az adós számla-kibocsátási kötelezettségének nem tett eleget),akkor az árverési jegyzőkönyvvel, mint a fizetendő adó megállapításához szükséges okirattal tudja igazolni adólevonási jogát.
Az ingatlanvásárlás illetékvonzata
Árveréssel történő vétel során nem árt figyelemmel lenni arra is, hogy az árverési vétel az árverési vevő szempontjából az illetékekről szóló törvény (Itv.) értelmében illetékköteles, amely kötelezettség az árverés napján keletkezik.
A vagyonszerzési illeték mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén az alábbiak szerint alakul.
Ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Résztulajdon-szerzés esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4 százalékos illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintos küszöböt a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.
Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
A bejegyzés szerzője dr. Csüllög Balázs, az RSM Hungary szenior adótanácsadója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.
Cikkünk első részében az új társaságiadó-kedvezmény bevezetésének hátterét, illetve a részletszabályok egy részét ismertetjük.
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
