Átalakul a szociális hozzájárulási adó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egészségügyi hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba, melynek kedvezményrendszere is érdemben átalakul a kormány szándéka szerint.


Új törvény szabályozná 2019-től a szociális hozzájárulási adót a kormány javaslata szerint. A jogszabály-tervezet összevonná a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást szociális hozzájárulási adó néven.

Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.

A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, ezek a következők: az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege, továbbá adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, és a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.

Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül a javaslat szerint.

A törvényjavaslat alapelve szerint az adó „megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, támogatás összegét nem befolyásolja”.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

– a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
– a munkaerőpiacra lépők;
– a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők
– a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
– valamint a közfoglalkoztatottak után.

A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól. Az új kedvezményrendszer azt jelenti, hogy megszűnnek a munkahelyvédelmi akcióterv által biztosított adókedvezmények.

A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni, viszont a javaslat elfogadása esetén a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe.

[htmlbox gdpr_komm]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.