Átalányadózó egyéni vállalkozó több tevékenységgel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó az adóév első felében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, de a második félévben emellett már olyan tevékenységből is származik jövedelme, amelyre a 40 százalékos költséghányadot kell alkalmaznia, akkor milyen módon kell megállapítani a költséghányadot?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 47. §, 53. § (1) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelmet a bevételből három féle költséghányad levonásával állapíthatja meg:

a) 40 százalék;

b) az adóév egészében kizárólag az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében vagy kizárólag az 53. § (2) bekezdésében meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén 80 százalék;

c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó esetén 90 százalék.

Ha az egyéni vállalkozó az adóév során kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, úgy jövedelmének megállapítása során 90 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult. Amennyiben e tevékenysége mellett az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében felsorolt tevékenységet is folytat, úgy a figyelembe vehető költséghányad 80 százalékos. További, a fenti kategóriákba nem sorolható tevékenység folytatása esetén a főszabály szerinti 40 százalékos költséghányad alkalmazandó.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Ebből adódóan az említett egyéni vállalkozó az egész adóévre csak a 40 százalékos költséghányad alkalmazására válik jogosulttá.

Hivatkozott jogszabályhelyek:

–   Szja tv. 53. § (1), (3) bekezdés

(A kérdés és a válasz az Adó szaklapban jelent meg.)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.