Átalányadózó egyéni vállalkozók nóvuma, a göngyölítéses módszer (2. rész)

Július első napjaiban fogják a könyvelők és az adózók először alkalmazni a göngyölítéses módszert. Sorozatunkban bemutatjuk a szabályozás elméleti hátterét, és konkrét példákkal is segítünk. Most a szochó-fizetés szabályait részletezzük.

Az előző cikk a göngyölítéses módszer definíciójával zárult, amelyet a fizetendő társadalombiztosítási járulék kapcsán ismerhettünk meg. Azonban a módszer nem csupán a tb-járulék megállapítása során alkalmazandó, de a szociális hozzájárulási adó esetén is. Utóbbi kapcsán ugyanúgy megismételhetnénk a leírást, amit a tb-járulék kapcsán már megismertünk, itt azonban annyival érdemes kiegészíteni a módszert, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának külön szabályai szerint megállapított összegnél.

Ami szintén közös a két kötelezettségben, hogy ugyanabban a bevallásban kell őket bevallani, a bevallás a negyedévet követő hónap 12. napjáig esedékes, addig kell a befizetést is teljesíteni. Ezen felül hiába elegendő negyedévente bevallást adni, abban havi bontásban kell jelenteni az egyes kötelezettségeket.

Szintén közös a tb, illetve a szochó szabályokban, hogy mindkét kötelezettség esetében vannak olyan élethelyzetek, amikor adott személy nem köteles sem tb-járulékot, sem szochót fizetni. Az alábbi élethelyzetek esetén mentesül az adózó a megfizetés alól: táppénzben részesül, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, csecsemőgondozási díjban részesül, önkéntes katonai szolgálatot teljesít, fogvartartott, valamint ha a vállalkozói tevékenysége szünetel.

Szintén közös szabály, hogy mind a tb-járulék mind a szochó esetében a jogalkotó meghatároz egy minimum összeget, amelyet minden esetben meg kell fizetnie a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, függetlenül a vállalkozás kevésbé eredményes működésétől.

A tb-járulék mértéke 18,5%, amelyet átalányadózó egyéni vállalkozó esetén a személyijövedelemadó-köteles jövedelme után kell megfizetnie, azonban ez nem lehet kevesebb a minimálbér összegénél, minimum középfokú végzettséghez kötött főtevékenység esetén a garantált bérminimumnál.

A szochó mértéke 13%, amelyet átalányadózó egyéni vállalkozó szja-köteles jövedelme után köteles megfizetni, azonban a minimum szochó alapnál van egy különös szabály. E szerint a minimum nem lehet kevesebb a minimálbér 112,5%-nál. Szochó esetén is, ha a tevékenység legalább középfokú végzettséghez (szakképzettséghez) kötött, akkor a garantált bérminimum után kell a minimumot megfizetni, illetve ezt is korrigálni kell 112,5%-kal, amennyiben a minimum alatt lenne a szochó alapja.

Gyakori kérdés szokott lenni, hogy mi van abban az esetben ha valaki hó közben kezdi vagy fejezi be a tevékenységét, akkor teljes hónapra kell-e fizetni a járulékokat. A jó hír az, hogy szerencsére nem, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Szintén kedvező szabály, hogy aki legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, annak nem kell megfizetnie a minimum adóalap utáni adót, valamint az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.

---